A mormoták téli járatainak feltérképezése közben, május 10-én a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) munkatársainak sikerült lencsevégre kapni az idei első zergegidát. A kb. 2 napos gida az anyja közelében mozgott, aki a szülés idején, valamint a szülést követő első napokban magányosan kóborol, távol a nyájtól. A születésük utáni első napok kritikusak a zergegidák számára.
A kedvezőtlen időjárás, a ragadozók, de nyugalmuk megzavarása is végzetes következményekkel járhat. Ezért a zergéknek és gidáiknak ebben az időszakban a lehető legnagyobb nyugalomra van szükségük. Nagyrészt ennek biztosítása érdekében tart június 15-ig a TANAP téli zárlata.
![]()
A zerge nem félős állat, ám a sziklás hegyoldalon mégis nagyon óvatosan közlekedik. A meredek, szakadékos lejtőn legtöbbször ugrálva halad, hogy az egyensúlyát megtartsa. A biztos járáshoz persze nélkülözhetetlen a jó látás, éles szemével a legkisebb rést, hasadékot is észreveszi, ahova léphet. Lábai nagyon erősek, izmosak, széles patájával pedig úgy ragad a talajhoz, mint egy tapadókoronggal. A pata rugalmasan hol összehúzódik, hol szétterül. Talpa puha szaru, nem engedi, hogy az állat megcsússzon, így aztán a zerge a meredek hegygerincen lefelé is hihetetlen gyorsasággal képes menekülni. Nem is éri őt utol egyetlen földön járó ellensége sem. Amikor a nyáj legel, őrszemet állítanak, egy megbízható egyed – rendszerint a vezérsuta – kiáll egy sziklacsúcsra, és onnan figyeli a tájat. Amikor veszélyt sejt, éles füttyjelet ad, amelyet hallva még a mormoták is hanyatt-homlok menekülnek.
A magashegyek zord viszonyaihoz alkalmazkodott zergék csak Európában élnek, az Alpok és a Kárpátok legfelső régióiban tanyáznak, a törpefenyők, nyáron a hegyi legelők övezetében. Itt legelészik a füvet, zuzmót, leveleket. A hideget, telet szeretik igazán, a zimankót – főleg az idős bakok – sokkal jobban tűrik, mint a meleget. Ezek legtöbbször magányosan kóborolnak a hegytetőkön, dacolnak a jeges széllel, hófúvással. Állítólag néha még a fülük hegye is lefagy, olyan hosszú ideig képesek állni szoborként meredten a viharban. A nőstények viszont jobban vigyáznak magukra, a tartós hideg elől ők lejjebb vonulnak a hegyoldalon, az árnyékos erdőkbe.
