A Babia Góra Lengyelország második legmagasabb hegysége. Amennyiben a Tátra nem tartozna Lengyelországhoz, akkor ez lenne az ország legmagasabb hegysége. Így viszont csak a Tátra csúcsait követi a rangsorban, ettől függetlenül a hegy és az azonos nevű csúcs is rendkívül népszerű a lengyel turisták körében. A szlovák-lengyel határon emelkedő masszívum hasonlóan népszerű a szomszédos Szlovákiában, se sok külföldi, köztük magyar turista is előszeretettel látogatja.
A Lengyel Idegenforgalmi Szervezet által szervezett utazás keretében február utolsó napjaiban volt alkalmam ismét feljutni a Babia Góra legmagasabb csúcsára, a Diablakra (szlovákul Babia hora, németül Teufelspitze), amelyet gyakran önmagában is Babia Górának neveznek, akárcsak az egész hegységet.
Csapatunk két tagja két évvel ezelőtt már megpróbált feljutni a csúcsra, a „rossz idő anyja” azonban akkor igazolta hírnevét, egy hatalmas hóvihar miatt túravezetőjükkel együtt a csúcs közeléből voltak kénytelenek visszafordulni. Ezúttal azonban olyannyira kegyeibe fogadott minket az időjárás, hogy ezen a hegyen szokatlanul szép, szélmentes, tiszta időben, szikrázó napsütésben sikerült feljutni a csúcsra. Ahogy túravezetőnk, a helyi hegyimentők (GOPR) vezetője elmondta, ezen a hegyen évente átlagosan kb. 10 ilyen nap van, amikor ilyen tiszta időjárásban lehet részünk , így különösen szerencsésnek érezhettük magunkat.
Túránk újságíró társaim tollából olvasható leírása a cikk végén található linkeken található, az alábbiakban ezúttal a hegyhez fűződő legendákat, titokzatos történeteket, emlékezetes tragédiákat gyűjtöttem csokorba.
A Diablak elnevezés a lengyel „diabeł” szóból származik, melynek jelentése „ördög”, vagyis Ördög-csúcs. Az ördögről, a boszorkányokról és az óriás asszonyról szóló legendákat a hegy különleges természeti viszonyai és a régi néphit együttesen hozták létre. A Babia Górán nagyon változékony és kiszámíthatatlan az időjárás, ezért a Diablakot gyakran nevezik „a rossz idő anyjának”, ahol a nyári időszakban hirtelen viharok törhetnek ki, köd és erős szél nehezíti a haladást és a tájékozódást. A régmúlt emberei nem tudták megmagyarázni ezeket a jelenségeket, ezért azt hitték, hogy a csúcson és környékén boszorkányok vagy démonok irányítják az időjárást. A hegy régen nehezen megközelíthető, ritkán lakott vidék volt, az ilyen helyeket a néphit gyakran természetfeletti lények lakhelyének tartotta, a pásztorok és favágók történetei így könnyen legendákká váltak.
A néphit szerint a boszorkányok – különösen Szent Iván éjjelén, Nagypénteken és Halottak napján – seprűn repülve gyűltek össze a Diablak csúcsán, és ilyenkor állítólag különféle varázslatokat végeztek, képesek voltak az időjárást irányítani, viharokat előidézni, vagy embereket elrabolni.
A Beszkidekben régen betyárok és rablók bujkáltak. A legendák szerint a Babia Góra környéke – amely tele van sziklákkal, repedésekkel és titkos barlangokkal – különösen jó rejtekhely volt számukra. A betyárok aranyat, ékszereket és pénzt raboltak, majd ezeket a kincseket a hegy belsejében rejtették el. A néphit szerint a hegy alatt hosszú alagutak és barlangok húzódnak, amelyek a Diablak alatt kezdődnek. A kincset, amit szellemek és démonok őriznek, nem könnyű megtalálni, mert a barlangok bejárata gyakran eltűnik a ködben, bizonyos éjszakákon – főleg Szent Iván éjjelén – a hegyen furcsa fények, kékes lángok jelennek meg. Ezek állítólag azt mutatják, hogy hol rejtőzik a kincs, aki viszont túl közel megy hozzá, könnyen eltévedhet a ködben, és soha nem talál vissza.
Egy másik legenda szerint a hegy legmagasabb csúcsán, a Diablak tetején egykor ördögi vár állt. Egy hatalmas ördög lakott benne, aki a vidéket uralva többféleképpen ijesztgette a környéken élő pásztorokat és falusiakat: viharokat küldött rájuk, elrejtette az állataikat a ködben, néha még az utazókat is megtévesztette. A falusiak nagyon féltek tőle, végül aztán egy bátor szerzetes felment a hegyre, és szentelt vízzel és imával elűzte onnan. Miután az ördög menekült, a vára összeomlott, csak kövek maradtak utána, a néphit szerint a csúcs tetején található kőtenger ezeknek a romoknak a maradványa.
A következő legenda szerint a hegyet egy óriásasszony (baba) hozta létre, aki köveket hordott a kötényében. Amikor elfáradt, a köveket egyszerűen kiöntötte maga elé, és így keletkezett a hatalmas hegy, a Babia Góra. Egy másik változat sokkal szomorúbb: az óriásasszony szerelmes volt egy betyárba, amikor azonban a férfit megölték, az asszony bánatában kővé vált, és a teste lett maga a hegy. Ezek a legendák azért is maradtak fenn, mert a Babia Góra vidéke régen titokzatos, ködös és veszélyes helynek számított, ahol könnyű volt elhinni, hogy természetfeletti erők élnek.
Ezek a legendák valószínűleg abból születtek, hogy a hegyvidéken valóban bujkáltak betyárok, és az emberek szerették kiszínezni a történeteiket, amelyek ráadásul idővel összekeveredtek a boszorkány-történetekkel.
A Babia Góra környékén legendák keringenek arról, hogy a hegy tetején, főleg a Diablak közelében néha furcsán viselkedik az iránytű, sokszor nem pontosan észak felé mutat. Sokan úgy érzik, hogy az iránytű lassan ingadozik, mintha „nem lenne biztos” az irányban. Ez részben legenda, részben félreértett természeti jelenség. A legenda szerint a hegy gyomrában felhalmozott legendás kincsek zavarják meg az iránytűt, a tudományos magyarázat ennél sokkal egyszerűbb: a csúcson és környékén sok érctartalmú kőzet található, ami enyhén befolyásolhatja az iránytűt, a gyorsan változó időjárás és köd miatt pedig a turisták könnyen elveszíthetik tájékozódóképességüket, amit aztán az iránytű hibájának gondolnak.
1935-ben a Babia Góra csúcsa alatt egy erős hóviharban négy fiatal vesztette életét. A K.S. „Beskid” sportklub négyfős csapata sítúraversenyen vett részt a Beszkidekben. Amikor a csúcs közelében jártak, hirtelen óriási hóvihar tört ki. A szél olyan erős volt, hogy a látótávolság szinte nullára csökkent, a hó percek alatt betemette a nyomokat, a hőmérséklet gyorsan zuhant. A csapat eltévedt a hegyen, és nem találtak menedéket. A hegyimentők később a csúcs közelében találták meg őket, addigra mind a négyen meghaltak. Ez a tragédia is megerősítette a Babia Góra, mint a „rossz idő anyja” hírnevét, mert a hegyen az időjárás nagyon gyorsan és kiszámíthatatlanul változik.
1969. április 2-án a LOT 165-ös járata Varsóból Krakkó felé repült, az Antonov AN-24 típusú utasszállító repülőgép azonban letért az útvonaláról, és a Policy északi lejtőjén, Skawica közelében lezuhant. A fedélzeten 53 személy (47 utas és 6 fős személyzet) tartózkodott, az ütközést senki sem élte túl.
Február végi tánk leírása az alábbi linkeken olvasható:
Ezen a túrán a lábaink előtt hever a Magas-Tátra
Angyali időjárás az ördögi hegyen: megmásztuk télen a Babia Górát
Néha előfordul, hogy az Ördög rád mosolyog a hegytetőn
Amikor a „rossz idő anyja” igazán rossz kedvében van, íme a két évvel ezelőtti túrától írt cikkek elérhetősége:
Lengyel Kilimandzsáró: vidám perceink a fehér pokolban
Megelevenedett a Hoth bolygó - avagy ilyen amikor az ártatlan hegy gonosz
Köszönöm a Lengyel Idegenforgalmi Szervezet és a Malopolska Organizacja Turystyczna meghívását!
