1943-ban nyitották meg a turisták előtt a Zamkovszky menedékházat.
Hirdetés
70 évvel ezelőtt, 1943-ban nyitották meg a turisták előtt a Zamkovszky-menedékházat. A menedékház története tulajdonképpen már a XIX. század végén kezdett íródni, hiszen a Magyarországi Kárpátegyesület 1897. július 25-i közgyűlésén dr. Posewitz Tivadar indítványozta a Kis-Tarpataki-völgyben, a Tüzelőkő és az Öt-tó között egy kis menedékház vagy kunyhó építését. Ennek a megvalósítása aztán a tervezés stádiumában megrekedt, s csak jóval később, 1943-ban épült fel és nyitott meg a Zamkovszky-menedékház, amelyet annyiban lehet a fenti terv megvalósításaként értékelni, hogy ez is a Tarajka és az Öt-tó között épült, még ha nem is a dr. Posewitz által megálmodott helyen.
Zamkovszky menedékház (2011)
70 éve épült fel a Zamkovszky-menedékház-1
Forrás: Nagy Árpád
A mai menedékházat Zamkovszky István (1906-1961), a neves lőcsei hegymászó, hegyi vezető, fényképész építette, aki a saját kezűleg épített épület elkészültéig a Téry-menedékház bérlője, korábban a Hosszú-tavi és a Téry-menedékház teherhordója volt. 1927–1938 között az egyik legjobb és legaktívabb hegymászó volt, sok új utat mászott a lengyel Stanisław Motyka és Jan Sawicki társaságában, de nagyon sok magyar, lengyel, szlovák és cseh hegymászótársa is volt. A két világháború között a turista és hegymászó társadalom kedvelt személyisége volt, bármilyen nemzetiségű látogatóval barátkozott, de magyarnak vallotta magát, még a lengyelek is Pityunak szólították. Több nyelven beszélt, többek között lengyelül is.
Felépülte után a menedékház alsó szintjén napjainkhoz hasonlóan az étkező, a konyha és a gondnok lakása, az emeleten pedig a vendégszobák voltak elhelyezve. A menedékház megnyitása után nem kapott nevet, a turisták azonban hamarosan Zamkovszky-menedékháznak kezdték nevezni.
1948-ban a menedékházat államosították, a Zamkovszky családnak el kellett hagyni azt, mivel a kapitalisták közé sorolták őket, amely abban az időben osztályidegen réteg volt. 1951-ben a házat Nálepka kapitány menedékháznak nevezták át, hogy még a neve sem emlékeztessen eredeti tulajdonosaira. Zamkovszky István saját menedékháza kényszerű elhagyása után rövid ideig a Bilík-menedékházban dolgozott, aztán egy politikai határozat értelmében el kellett hagynia a Magas-Tátra területét. Minden arra irányuló erőfeszítés ellenére azonban, hogy nevét töröljék a Magas-Tátra történelméből, a turisták továbbra is csak „Zamka” néven emlegették a menedékházat. 1991-ban aztán a menedékház visszakapta eredeti nevét, 1993-ban pedig a kárpótlási törvény rendelkezései alapján Zamkovszky István örökösei visszakapták a menedékházat. 1996-tól napjainkig a jelenlegi bérlő, Jana Kalinčíková vezeti a menedékházat, aki előtte a Hosszú-tavi menedékházban szerzett tapasztalatokat.
