1942. október 4-án nyitották meg
1942. október 4-én nyitották meg a Fehér-tavi-völgyben, a Nagy-Fehér-tó partján a korábbi Votruba menedékház helyettesítése céljából felépített Késmárki menedékházat (Kežmarská chata). A gyorsan népszerűvé vált menedékház a Magas- és a Bélai-Tátra határán, az Elülső-Kopa-hágó alatt állt, ma már azonban csak a turisták emlékezetében létezik, hiszen 1974. október 7-én a villamos energiatermelést végző gépeknek helyt adó helységben pusztító tűz keletkezett, melynek következtében a menedékház leégett, és később a Bélai-Tátra időközbeni lezárása miatt már nem építették újjá.
![]()
Az egykor Késmárki menedékház olyan helyen épült, amely kitűnő kiindulópontja volt a Kopa-hágón keresztül a Bélai-Tátrába tett magashegyi túrákhoz. A II. világháború után a Csehszlovák Sportszövetség képzési központjává vált, ahol különösen a hegymászók sajátíthatták el a sport alapjait. A menedékház közelében működő sífelvonó adta lehetőségeket kihasználva rendszeresen tartottak itt sítanfolyamokat is. Ezeket a magashegyi környezetben, így a Késmárki menedékház közelében is rendezett tanfolyamokat azonban később, az 1974 januárjában a Menguszfalvi-völgyben tartott sítanfolyam hallgatóit ért lavinabaleset miatt – amely 12 emberéletet követelt – betiltották.
![]()
A Késmárki menedékház szimpatizánsai évek óta rendszeresen összejövetelt tartanak a Nagy-Fehér-tó partján. „Az én koromban, amikor még nem volt lezárva a Bélai-Tátra, ez a ház turistaszempontból az egyik legjobb helyen állt. Amikor az ember reggel felébredt, és kinézett az ablakon, a Késmárki-csúcs és a Fehér-tavi-csúcs hatalmas falát látta maga előtt” – emlékezett vissza néhány évvel ezelőtt Otto Rozložník, a menedékház egykori alkalmazottja, aki napjainkban fő kezdeményezője az egykori menedékház helyén rendszeresen megtartott megemlékezéseknek. Az október örömteli és szomorú hónap is egyben a menedékház életében, hiszen 1942-ben ebben a hónapban nyitották meg, majd 1974-ben, szinte napra pontosan 32 évvel megnyitása után ugyancsak ebben a hónapban égett le.
![]()
Az egykori gondnok emlékei
Az egykori Késmárki menedékház utolsó gondnoka Rudolf Horeháj volt, akinek sok szép emléke fűződik a házhoz. „Nagyon sok szép emlékem van a menedékházról, de vannak szomorúak is, sok baleset történt a ház közelében, főleg a Fehér-tavi-csúcson. Szép élet volt, de nem volt könnyű” – mondta el egykori munkájáról. A gondnok nem volt ott, amikor a menedékház kigyulladt, és minden emberi erőfeszítés ellenére teljesen leégett. Amikor a Hegyi Mentőszolgálattól szóltak neki, hogy ég a menedékház, első pillanatban azt hitte, ez csak vicc. „Derékig érő hó, mínusz 14 °C és este volt, futottunk fel, és már útközben hallottuk, hogy valami felrobban, de biztosak voltunk benne, hogy sikerül eloltani a tüzet. A fecskendő azonban sajnos nem működött, a Zöld-tavi menedékházból hoztunk egy másikat, de az is csak akadozva működött, így nem volt mit tenni. Megpróbáltuk menteni, ami menthető” – magyarázta az egykori gondnok, aki szintén nagyon szeretné, hogy újjáépítsék a menedékházat.
![]()
Forrás: www.magas-tatra.info; Fotó: pl.wikipedia.org
