A Zsári-völgy, valamint a völgyben
található Zsári menedékház a Liptói-Tátra egyik leglátogatottabb völgye, melyet
lavinaveszélyesség szempontjából az egyik legveszélyesebb völgynek tartják
számon. A jelzett turistaúton 5,3 km hosszú úton juthatunk el a parkolóból a
menedékházig, és kb. a 4. km-t tekinthetjük a biztonságos és a veszélyes
területek közötti választóvonalnak. Kevés téli turista van tudatában annak,
hogy ezen a ponton belép a lavinamezők világába, ahol a körülmények kedvezőtlen
összejátszása esetén bármely oldalról elindulhatnak a lavinák a völgy irányába.
Lavinaszempontból a völgy
legveszélyesebb része a Príslop déli irányú központi vályúja, amely a
menedékháztól mintegy 200 m-re keresztezi a turistautat. Ezt a csatornát
tartják az egyik legnagyobb és legveszélyesebb lavinacsatornának a Tátrában.
Nem kevésbé veszélyesek a Jalóci-nyeregből, a Ráztokáról vagy a Jalóci-kúpról
lefutó lavinamezők sem, keleti oldalon pedig a Baranyec alatti Fekete-falak
jelentenek veszélyforrást.
2009. március végén több mint két hétig
szinte szünet nélkül havazott a völgy térségében, és kb. 1,5 méter vastag porhó
halmozódott föl a menedékházat körülvevő hegyoldalakon. Ez a hóréteg az állandó
viharok miatt rendkívül instabillá vált, a szél gerinceken több méteres
hópárkányokat alakított ki, és csak idő kérdése volt, mikor jön az „utolsó
csepp a pohárban”, mikor indul meg ez a rendkívül instabil hóréteg.
Aztán 2009. március 23-án és 24-én
bekövetkezett az „Ítélet napja”. A korábbinál is erősebb és intenzívebb hóvihar
söpört végig a hegységen, a lavinaveszélyt 4-es fokozatúra emelték, és a
szakemberek biztosak voltak benne, hogy előbb-utóbb elindul egy hatalmas,
mindent elsöprő lavina. Március 25-én, szerdán indult meg az első lavina a
Kis-Baranyecről a Jamniki-völgy irányába. Időközben a várható hatalmas lavina
miatt a Zsári menedékház személyzetét, valamint a Hegyimentő Szolgálat (HZS) kihelyezett
állomásának dolgozóit is evakuálták, így csak az állandóan működő webkamera 11
órakor történt meghibásodásából sejthették, hogy valami komoly dolog történt a
völgyben. Akkor még senki sem tudhatta, hogy vajon létezik-e még a pár évvel
korábban teljesen felújított Zsári menedékház?...
Március 26-án, csütörtökön a HZS és a Tátrai
Nemzeti Park (TANAP) szakemberei a média képviselőivel együtt indultak a
helyszínre, hogy meggyőződjenek róla, mi történt valójában, és felmérjék,
milyen károkat okozott a lavina. A menedékház közelében a pusztulás
lélegzetelállító képe fogadta őket: hatalmas hókupacok mindenütt, a lavinamező
úgy nézett ki, mint valami hatalmas gleccser. A lavina által lehozott hótakaró
vastagságát néhol 20-30 m-re becsülték, az erdőkben okozott károkat akkor
megbecsülni sem lehetett. A lavina széle még a biztonságosnak tekintett 4.
kilométertől is 500-700 méterrel lejjebb volt. A menedékház a csodával határos
módon kisebb-nagyobb rongálásokkal, de megúszta az eseményt, és kísértetként
állt az elhagyatott táj közepén. A ház környékén a lavina mindent letarolt, a
házak tetejére szerelt antennákat, egyéb eszközöket szinte lerobbantotta a
hógörgeteg ereje, ezeket később a környező fákon és a patakban találták meg. A
lavina a nyílászárókon át betört a házba, részben tönkretéve a konyha
berendezését. Rosszabbul járt a HZS kihelyezett állomása, amely szinte teljesen
a lavina középpontjában állt, így szinte telibe találta a fergeteg. Megsérült a
tető, a kémény, megrepedtek a falak, az oldalsó ablakon keresztül pedig még a
szobák is megteltek hóval. Megsérült a ház közelében álló Szimbolikus temető
harangtornya, valamint az egyik fából készült szobor is. A lavina következtében
a völgy biztonságos tartománya 3,5 km-re csökkent, és az első pillanatban
hihetetlennek tűnő rombolás miatt a völgy képe örökre megváltozott. Hosszú
éveknek kell majd eltelni addig, amíg a Zsári-völgy kiheveri ennek a 100
évenként egyszer bekövetkező lavinának a nyomait.
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
![]()
