160 évvel ezelőtt, 1858-ban született
ifj. Divald Károly (1858-1924) eperjesi fényképész, aki 1897-ben apja, a neves
Tátra-fényképész id. Divald Károly halála vette át az eperjesi cég vezetését.
Korai, még Eperjesen kiadott, a legkorábbi Stengel-lapokhoz hasonló elrendezésű
lapjait apja kliséinek felhasználásával készítette, melyek szinte kivétel
nélkül kitűnő minőségű fekete-fehér felvételek. Divald Károly a céget 1903-ban
Budapestre helyezte át, ahol fénynyomdát és grafikai műintézetet alapított a
Kisfaludy utca 9. számú egyemeletes épületben.
Fényképészeti műtermen kívül
villamos motorerővel működő gyorssajtó gépekkel berendezett első magyar
fénynyomdában egyedülálló látóképes levelezőlapokat, cinkografikai kliséket
gyártottak, képes díszműveket adott ki. Divald apjával egy drezdai nyomdában
sajátította el a fénynyomtatási eljárást, gyorssajtóval történő nyomtatását. A
budapesti látképeket bemutató sorozatokat a legkülönfélébb alakú, óriási,
panoráma, sztereoszkóp kiállításban, fotográfiai úton bemásolt paszpartuval
jelentette meg.
Divald Károly fényképész, aki még az
1900-as lakcímjegyzékben is ifjabbként használta a nevét, ezekben az években az
Üllői út 21. alatt lakott, néhány percnyi sétára a műteremháztól. A korabeli
reklámoknak köszönhetően azt is tudjuk, nagyjából hogyan festhetett akkoriban a
műintézet.
Az Építő Ipar műszaki hetilap egyik 1903. februári száma közli a
rajzos hirdetményt, amelyben a telefonnal is rendelkező – négyjegyű szám! – cég
tudatja, hogy „készít fölvételeket mindennemű objectumokról, rajzok,
festményekről stb., fénynyomatokról, autotypia- és fototypia-clichéket,
chromotypiákat, képes levelező- lapokat, stb”. A kép szinte mediterrán
hangulatot áraszt. A mély udvar körül földszintes és emeletes épületek
sorakoznak, fényüket timpanonos ablakok és korinthoszi oszlopfők emelik.
Némelyiknek a funkciója is kitalálható: a kézikocsis hordár alighanem a
nyomdaüzemhez érkezett, az udvar végében lévő lépcső pedig a „fényképező
műterem” ügyfeleknek szánt feljárata. Odafönt, az erkély mögött kell lennie a
napfényműteremnek.
Ifj. Divald Károly 1909-ben
Monostory Györggyel társulva megalapította a századelő legtöbb tátrai
képeslapot megjelentető hazai kiadóját, a Divald és Monostory kiadót, amely
1919-ig működött. Divald Károly a húszas évekig működtette a céget, és bár egy-egy
Divald az újabb világháború végéig vitt fényképészetet Pesten, a Divald és
Monostory cég utóda is Monostoryé lett, az általa jegyzett képeslapok tömegével
jelentek meg a harmincas-negyvenes években.
