A galíciai
Winnikiben 186 évvel ezelőtt, 1831-ben született Döller Antal
(1832-1912) őrnagy, a Magyarországi Kárpátegyesület alapítója tagja,
egyik legaktívabb tisztségviselője (éveken át ügyvezető alelnöke). Az
1848-1849-es szabadságharc során mint osztrák katona még a magyarok ellen
harcolt. 1872-ben Késmárkon telepedett le, ezután életét a Kárpátok és a Tátra
kutatásának szentelte. 1873-ban egyik alapítója, majd 10
évig egyik alelnöke volt a Magyarországi Kárpátegyesületnek. Szenvedélyes
hegymászóként 1892-ben a közreműködésével alakult meg a
Magyar Turista Egyesület Tátra Osztálya, melynek 1892 és 1901 között az
alelnöke volt. 1874-ben nyugdíjba vonult, és még ebben az évben Déchy
Mórral és Still János vezetővel megmászta a Gerlachfalvi-csúcsot, ez volt a
hetedik ismert csúcsmászás, egyben először a Felkai-próbán keresztül. 1875-ben magyar állampolgárságot szerzett, megtanult
magyarul, és a Kárpátegyesület tiszteletbeli tagja lett.
1887-ben
poprádvölgyi előnévvel magyar nemességet kapott. 1877-ben részt vett a
Jég-völgyi-csúcs tizennegyedik ismert megmászásában (ez volt a második
megmászás a Kőparipán keresztül). Kiemelkedő szerepet játszott a Tátra
idegenforgalmának fellendítésében, többek között az ő ötlete volt a Csorbai-tó
melletti turistalétesítmények létrehozása.
Döller Antal nevét a Magas-Tátrában
a Malompataki-völgyben található Döller-tó (2105 m), a Döller-torony, a
Döller-csúcs és a Döller-tavi-torony viseli.
