A galíciai Winnikiben 186 évvel ezelőtt, 1831-ben született Döller Antal (1832-1912) őrnagy, a Magyarországi Kárpátegyesület alapítója tagja, egyik legaktívabb tisztségviselője (éveken át ügyvezető alelnöke). Az 1848-1849-es szabadságharc során mint osztrák katona még a magyarok ellen harcolt. 1872-ben Késmárkon telepedett le, ezután életét a Kárpátok és a Tátra kutatásának szentelte. 1873-ban egyik alapítója, majd 10 évig egyik alelnöke volt a Magyarországi Kárpátegyesületnek. Szenvedélyes hegymászóként 1892-ben a közreműködésével alakult meg a Magyar Turista Egyesület Tátra Osztálya, melynek 1892 és 1901 között az alelnöke volt. 1874-ben nyugdíjba vonult, és még ebben az évben Déchy Mórral és Still János vezetővel megmászta a Gerlachfalvi-csúcsot, ez volt a hetedik ismert csúcsmászás, egyben először a Felkai-próbán keresztül. 1875-ben magyar állampolgárságot szerzett, megtanult magyarul, és a Kárpátegyesület tiszteletbeli tagja lett.
1887-ben poprádvölgyi előnévvel magyar nemességet kapott. 1877-ben részt vett a Jég-völgyi-csúcs tizennegyedik ismert megmászásában (ez volt a második megmászás a Kőparipán keresztül). Kiemelkedő szerepet játszott a Tátra idegenforgalmának fellendítésében, többek között az ő ötlete volt a Csorbai-tó melletti turistalétesítmények létrehozása.
Döller Antal nevét a Magas-Tátrában a Malompataki-völgyben található Döller-tó (2105 m), a Döller-torony, a Döller-csúcs és a Döller-tavi-torony viseli.
