Hagyományos
turistaként érkezett a Téry menedékházba, ott maradt egy éjszakára, majd másnap
megkérdezte a bérlőt, tudna-e segíteni? Felvette őt, és a mai napig ott
dolgozik. Bár itt egy nőnek is szinte minden munkát el kell végezni, mégis
jobban élvezi ezt a munkát, mint napi nyolc órát dolgozni egy fűtött irodában.
„Bármelyik kollégát tudni kell helyettesíteni” – mondta Zuzana. A „Terynka”-ban
(ahogy a Téry menedékházat a szlovák turisták nevezik) egyhetes turnusokban
kell dolgozni. Az út télen, a Zamkovszky menedékháztól 2,5–3 óráig tart. „A
fiúk általában gyorsabbak, ee ez attól is függ, mennyi az új hó, és mennyire
van kitaposva az ösvény” – teszi hozzá.
Az
elmúlt évben a karácsonyt otthon töltötte, és szilveszterre jött vissza a
menedékházba. Egy évvel korábban éppen fordítva történt mindez. „Akkor egyrészt
szomorú voltam a család nélkül, másrészt mi voltunk az egyetlenek, akik aznap
látták a napot, mivel inverzió volt. Majdnem tele volt a ház beszélgető
emberekkel, akik mindent megtalálhattak a karácsonyi asztalon, ami oda való” –
emlékezik Zuzana, akinek legszebb téli emlékei közé tartozik a
Markazi-toronynak szilveszter előtti nap történt megmászása. „Az évszakok itt
nagyon különbözőek. Nyáron nem nagyon tudjuk élvezni a szép időt, mert nagyon
sok a turista, és a munka a fejünk búbjáig ér. A tél azonban más. Kevesebb a turista,
odakint sokszor nagyon rosszak a körülmények, egymást érik a szél- és
hóviharok. Az ember néha úgy érzi, itt a világ vége” – nevet Zuzana.
![]()
A
házban való munka semmiképpen nem nevezhető ideálisnak. „Nem voltak különösebb
elvárásaim, ez inkább kihívás volt számomra – megbirkózni a munkával egy
menedékházban” – ismeri el. Meg kell azonban mondani, hogy tetszik neki ez a
munka, a nehezebb körülményeket is hajlandó elviselni, és jól beilleszkedett a
csapatba. Immár több mint egy éve.
Különösen
a nők esetében nem lehet azonban megkerülni egy kérdést: hogyan lehet túlélni a
mindennapokat egy menedékházban zuhanyozó nélkül. „Ezt is meg tudjuk oldani.
Bár a körülmények valóban nehezebbek az átlagosnál, de a „vödrös zuhany”
működik” – mondja titokzatos mosollyal.
Nagy
meglepetést okozott viszont, hogy az illemhely nem latrina. „Már hosszú ideje
van itt normális WC. Annak ellenére, hogy vödörrel kell leöblíteni,
határozottan kényelmesebb, mint a latrina” – tette hozzá.
Annak,
aki nem pihenni érkezik egy menedékházba, meglehetősen mozgalmasan telik egy
nap. A munka reggel hatkor kezdődik, először is gondoskodni kell a turisták
szállásáról, mielőtt elindulnak túrázni. Reggeli után ki kell takarítani az
egész házat, beleértve a szobákat is. Közben érkeznek az új vendégek, akiket ki
kell szolgálni, és utána folytatódik a takarítás. Nyáron néhány „harcos” csak
este nyolc óra körül érkezik meg. „A konyhában alapvetően vacsoráig kell lenni
valakinek. Kb. délután négy órakor ismét rendbe kell rakni az egész házat,
kitakarítani az étkezőt, a folyosót és a WC-t. Ezután látunk hozzá a vacsora
elkészítéséhez, elhelyezzük a szállóvendégeket, majd megfőzünk a következő
napra. A vendégekkel kb. este 10-ig kell foglalkozni, nyáron kivételesen tovább
is” – mondja Zuzana.
Bár
van a házban internetkapcsolat (e nélkül nem tudnák feltölteni a közösségi
oldalakra azokat a gyönyörű fotókat), az itt élők nem szoktak a világhálón
szörfözni. „Csak a szállásfoglalások és az időjárás előrejelzés céljából
használjuk a netet. A turistáknak nem is kínáljuk, mivel azt gondoljuk, hogy ők
pihenni jönnek ide, nem pedig facebookozni” – tette hozzá Zuzana.
A
menedékházban leggyakrabban cseh és lengyel beszédet lehet hallani, de voltak
már itt britek, amerikaiak, spanyolok és vietnamiak is. Nyáron turisták és
hegymászók, télen síalpinisták jönnek, akik kedvesen figyelmeztetik egymást, ha
a szemben lévő füves hegyoldalon zergenyájat látnak legelészni.
A
Téry menedékház közelében számos sítúra útvonal található, közülük az egyik a
Vörös-torony-hágón keresztül vezet. „A menedékház környékén már eddig is sajnos
több súlyos, és kevésbé súlyos baleset történt. Ilyen esetekben mi magunk is
igyekszünk segíteni, az alkalmazottak közül néhány srác az önkéntes hegyimentők
közé tartozik”- zárja szavait Zuzana, és hozzáteszi, hogy ha túrázni indulunk,
ne feledkezzünk meg a megfelelő biztosításról.
