415 évvel ezelőtt, 1598. december 6-án született Augustini (ab Hortis)
Keresztély (1598-1640) orvos aki nagy érdeklődést tanúsított a
természettudományok iránt, az
orvostudományon kívül a botanika és az ásványtan is foglakoztatta. Orvosi
diplomájának megszerzése után 1622-ben Késmárkon telepedett le, majd II.
Ferdinánd személyes orvosa lett. 1631-ben füvészkertet létesített, ezért a
császártól magyar nemességet, és „ab Hortis” (füvészkerti) előnevet kapott. A
császár halála után visszatért a Szepességbe, Frölich Dávid kortársaként hozzá
hasonlóan járta a Tátra magasabb régióit, először 1640-ben kirándult a hegségbe,
de úticéljait nem ismerjük. Ekkor, valamint későbbi kirándulásai során valószínűleg
a hegység több csúcsára is feljutott, ám erről szóló feljegyzései sajnos
elvesztek. Id. Buchholtz György
kutatási eredményeit felhasználva elkészítette a „Balsamum Hungaricum” névre
keresztelt fenyőolaj készítményt, melyet 1640-től nagy mennyiségben kezdett
gyártani.
E balzsamot a tátrai törpefenyő hajtásainak lepárlásával állította
elő, a nyersanyagot a hegységben tett kirándulásain szerezte be. 1640-1650
között a borókafenyő olajból elkészítette kárpáti balzsamot, és mindkét készítményt
felhasználta gyógyító orvosi gyakorlatában. Két, mások által gyakran idézett,
sajnos időközben elveszett munkájáról tudunk; az egyik, a De gemmis
Hungariae a magyarországi drágakövekről és
féldrágakövekről szól, a másik, a De Balsamo Hungariae Carpathico pedig a már említett két gyógyító olajról. Mindkét
kézirat sokáig utódai kezében volt, de valamikor 1700 után ezek elvesztek. A
mai napig sem a kéziratok, sem a munkák állítólagos nyomtatásban németül megjelent
formája nem került elő, az viszont tény, hogy az olajakról írt munkájából
különböző szerzők szó szerint idéztek.
