A hőmérséklet ezekben a forró júliusi napokban még a
magasabb hegyekben is könnyen meghaladhatja a 30 °C-t. A szúkárokat szenvedett
tátrai erdők már nem nyújtanak annyi árnyékot, mint a múltban. Nem csak a
turistáknak, hanem az erdei állatok is szenvednek a hőségtől. „Az ezekben a
napokban tapasztalható nagy melegben az állatok ösztönösen keresik az árnyékos
területeket. Az erdőzónában a még élő fák biztosítanak árnyékot, a nagyobb
magasságban élő zergék pedig a sziklapárkányok alatt keresnek menedéket, és
tartózkodnak akár egész nap az árnyékban. Az állatok szívesen keresik fel
azokat a helyeket, ahol lehűlhetnek és elegendő folyadékot találnak. Az ilyen
helyeket hívjuk dagonyának.
Ezeken a helyeken az állatok természetes módon szabadulnak
meg a testükön élősködő különböző parazitáktól, a tolakodó rovaroktól, melyek
ezekben a napokban egész nap a testükön élősködnek. A dagonyázás után
felfrissülve mennek tovább, mivel ebben a melegben gyorsan megszáradnak. Ez
alól a medvék sem kivételek, akik szintén szeretik a vizet” – mondta Jozef
Hybler, a Tátrai Nemzeti Park Állami Erdészetének (TANAP) zoológusa. A tátrai
állatok ezekben a napokban nem csak azért keresik a vizet, hogy oltsák a
szomjukat. „Ezekben a forró napokban gyakrabban fürdőznek és dagonyáznak az
állatok” – tette hozzá a zoológus.
Az erdei állatok bioritmusuk megváltoztatásával reagálnak az
extrém meleg napokra. A legelési időszak megkezdése eltolódik a későbbi órákra,
hogy ne tegyék ki magukat a napon tapasztalható túlságosan magas
hőmérsékletnek. Elegendő mennyiségű vízre van szükségük. Az állatok jól ismerik
környezetüket, amelyben élnek, és még a legnagyobb szárazság idején is
megtalálnak és kihasználnak minden apró tócsát. „Ezeket az értékes
információkat az állatok továbbadják a felnövő fiataloknak. A közösségben élő
állatok esetében, pl. a zerge- vagy a szarvascsordánál a csoport vezére
választja ki azt a megfelelő itatóhelyet, amely korábban soha nem okozott
számukra csalódást. Számunkra, emberek számára ez nem tűnhet lényegesnek, de az
állatok számára ez sokszor élet és halál kérdése. A zergék és a szarvasok csak
néhány napig képesek folyadék nélkül élni” – magyarázza a szakember.
