A Tátrai Nemzeti Park (TPN) adatai szerint a Lengyel-Tátrát 2025 első félévében 2 000 841 turista látogatta. 2024 első felében ez a szám 1 792 832 volt, ami több mint 200 000 fős növekedést jelent! A legnagyobb népszerűségnek – mint általában – a Gáspár-csúcs (Kasprowy Wierch) örvendett (253 ezer), a Halastó (Morskie Oko) felé 240 ezer, a Kościelisko-völgybe (Kościeliska-Dolina) 210 ezer turista indult. További részletek a Tátrai Nemzeti Park weboldalán. Ezek az adatok a nemzeti park új látogatottsági rekordját vetítik előre, amely minden valószínűség szerint megdőlhet az év végéig.
Az utóbbi időben egyre gyakrabban hallani rekordokat döntő látogatottsági adatokról, mondhatni már nem ezrek, de turisták milliói látogatják ezeket a gyönyörű hegyeket. Ezek egykor olyan ösvények voltak, ahol a túrázók boldogan haladtak egymás mellett, mert ennek a vad, veszélyes hegynek a kebelében egy másik ember (akivel nem túl gyakran találkoztak) olyan volt, mint egy testvér. Ma pedig át kell verekedni magunkat a tömegen. A túlzsúfoltság, a turisták nem megfelelő viselkedése és a növekvő környezetszennyezés súlyos problémákhoz vezet, amelyek máris vitát váltottak ki a változás szükségességéről.
2025 júliusának végéig több mint 2,6 millió ember látogatta meg a Tátrai Nemzeti Parkot, és az augusztusi előrejelzések további rekordokat jósolnak. A legnagyobb forgalom hagyományosan a Halastó, a Lengyel-Öt-tó völgye (Dolina Pięciu Stawów Polskich) és a Giewont felé vezető ösvényeken fordul elő. A csúcsokra vezető ösvényeken több száz méter hosszú sorok kígyóznak, néha több mint két órát kell várni a népszerű csúcs elérésére.
A természetvédők arra figyelmeztetnek, hogy az alpesi ökoszisztémák nem alkalmazkodtak az ilyen intenzív forgalomhoz. Az ösvények eróziója, a növényzet letaposása, a zaj és a szemét (még a legtávolabbi útvonalakon is) tönkreteszi az érzékeny környezetet. Felmerült az igény, hogy az Alpokban és Izlandon alkalmazott rendszerhez hasonlóan napi korlátozásokat vezessenek be a park látogatására.
A megnövekedett forgalom közvetlen hatással van a biztonságra. 2025 júniusától júliusáig a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) hegyimentői több mint 600 alkalommal avatkoztak be, ami csaknem kétszerese a tavalyi számnak. Segítségre volt szükség csúszások, kiszáradás, törések esetén, de extrém helyzetekben is – villámcsapások, magasból való lezuhanások, ájulások.
Sajnos néhány tragédia halállal végződött – többek között néhány ével ezelőtt négy ember halt meg a Giewonton egy vihar alatt, figyelmen kívül hagyva a korábbi figyelmeztetéseket. A TOPR egyre inkább felhívja a figyelmet a turisták alapvető felkészültségének hiányára – sokan sportcipőben, térkép, folyadék és esőkabát nélkül mennek a hegyekbe.
Az emberi életet fenyegető veszélyek mellett egy másik, csendes probléma is egyre növekszik: a környezetszennyezés. A tátrai tavak, köztük pl. a Halastó is szeméttelepekké válnak – pénzérmék, élelmiszer-csomagolások és még üvegpalackok is a tavak fenekére kerülnek, felborítva a biológiai egyensúlyt.
A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ez hozzájárul az endemikus fajok (pl. apró rákfélék és puhatestűek) degenerációjához és a víz kémiai összetételének megváltoztatásához. A helyzetet súlyosbítja az illegális bivakolás, a túraútvonalakon kívüli szemetelés, és... a szükségletek bokrokban történő elvégzése.
Egyre több szakértő, valamint maga a nemzeti park is javasolja, hogy bizonyos túraútvonalakra, különösen a főszezonban, be kell vezetni egyfajta foglalási rendszert. Az ilyen korlátozások a Halastóhoz, a Giewontra és a Tengerszem-csúcsra (Rysy) vezető útvonalakra vonatkozhatnak. Ezek a csúcsok a lengyel természet szimbólumai – vadak, fenségesek és vendégszeretőek. De a korlátok nélküli hozzáférhetőség átokká is válhat. Ha nem reagálunk gyorsan – mind intézményként, mind társadalomként –, eljöhet az az idő, amikor nem mi döntjük el, hogy megyünk-e a Tátrába, hanem a Tátra dönti el, hogy kit tud még befogadni.
Forrás: https://portaltatrzanski.pl; https://sadeczanin.info
A Tátra szlovák oldalán augusztus közepén elvégzett turistaszámlálás adata szerint a Tátrai Nemzeti Parkban (TANAP) turistaútjain csaknem 24 ezer turistát számoltak, a látogatottsági listát a Poprádi-tó (Popradské pleso) vezeti.
Az idei turistaszámlálás nem hozott rekordokat vagy rendkívüli számokat, de kiderült, hogy mely területek a legnépszerűbbek. A TANAP osztályvezetője szerint évről évre egyre növekvő érdeklődés tapasztalható az elektromos kerékpárok iránt.
Augusztus 13-án 53 helyszínen számolták a turistákat Árva (Orava) régiótól egészen a Bélai-Tátráig (Belianske Tatry). A szakemberek feljegyezték a kutyák és kerékpárosok számát is, és egyes helyeken felmérték a látogatók nemzetiségi összetételét. „A tavalyi évhez képest, amikor egyetlen nap alatt 20 448 gyalogost és kerékpárost regisztráltak a nemzeti park magashegyi környezetében, az idei számlálás valamivel magasabb számot hozott. Augusztus második szerdáján összesen 23 812 strigula került a számlálólapokra” – tájékoztatott a TANAP Igazgatósága. Ebből közel ezer kerékpáros volt, és míg tavaly a hagyományos kerékpárok domináltak, idén több e-kerékpár jelent meg. A magashegyi környezetben közel 140 kutya mozgott.
A leglátogatottabb helyszínek a Poprádi-tó, a Kő-pataki-tó (Skalnaté pleso) és a Tarajka voltak, vagyis azok a helyek, ahová felvonóval, vagy aszfaltozott úton fel lehet jutni. Míg tavaly a Tarajka örvendett a legnagyobb népszerűségnek, ezúttal a Poprádi-tó és a Kő-pataki-tó is megelőzte. „A Poprádi-tóhoz 3829 turista indult, közülük 144-en kerékpárt választottak közlekedési eszközül. A többség az villamosmegállótól vezető utat részesítette előnyben, 1778 kiránduló pedig a Csorbatótól (Štrbské Pleso) vezető turistaösvényen érkezett. A Kő-pataki-tóhoz aznap 3319 látogató indult, közülük 3103-an felvonóval mentek fel. A Tarajkára 3213 ember látogatott el, 2105-en választották a felvonót, 1055-en gyalog indultak el, és 53-an kerékpárral" - részletezte a nemzeti park. Az említett helyszíneken kívül népszerű volt még a Zöld-tó (Zelené pleso, 1331 fő) és a Malompataki-völgy (Mlynická dolina, 1092 fő) is.
A két figyelt csúcs közül a Tengerszem-csúcs megőrizte elsőségét. A számlálás napján több mint kétezer (2128 fő) turista mászott fel rá. A Krivánra ezúttal 514 turista és még egy kutya is feljutott, amely a nemzeti park igazgatósága szerint gazdáját kísérte, megszegve a TANAP érvényben lévő látogatási rendjét. „Ilyen szabálysértéseket más útvonalakon is regisztráltunk. Több turistát, akik olyan helyekre indultak, ahol kutyával nem lehet mozogni, azonnal visszafordítottunk, és más útvonalakat javasoltunk nekik, a látogatási rend elleni további vétségeket pedig szabálysértésként kezeltük” – mondta a nemzeti park szakembere.
A Tátra árvai részén a Rohácsi-völgy (Roháčska dolina) örvendett a turisták legnagyobb figyelmének, ahol 1010 gyalogos turistát, 65 kerékpárost és tizennégy kutyát számoltak. A Brestová felé tartó felvonó 290 látogatót vitt fel, 22-en gyalog mentek. A Liptói-völgyek közül hagyományosan a Zsári-völgy (Žiarska dolina) volt a legnépszerűbb, ahová több mint négyszáz turista indult, közülük közel 60-an kerékpárt részesítettek előnyben. Velük együtt tizenhat kutyát is regisztráltak. A Tátra másik oldalán főként a Hátsó-Rézaknák-völgye (Zadné Meďodoly, 244 fő) és a Poduplaszki-völgy (Bielovodská dolina, 196 fő) voltak népszerűek.
A kerékpárosokat leginkább az említett Poprádi-tó vonzotta (114 elektromos és 30 hagyományos kerékpár), amelyet a Csendes-völgy (Tichá dolina, 130 kerékpáros), a Sziléziai ház (Sliezsky dom, 118 kerékpáros) és a Kapor-völgy (Kôprová dolina, 117 kerékpáros) követett.
A magashegyi környezet látogatottságát Szlovákia legrégebbi nemzeti parkjában 1972 óta tartják nyilván. A megszerzett adatoknak köszönhetően a terület kezelője áttekintést kap arról, mekkora az egyes helyszínek terhelése, és az adatok alapul szolgálnak a turista- és információs hálózat karbantartására szánt források tervezéséhez is. A rekordot továbbra is 2020 tartja, amikor több mint 30 ezer vonás került a számlálólapokra.
Forrás: https://spisgemer.korzar.sme.sk
