![]() |
| Vörös-torony-hágó - Vörös-torony- Kis-Nyereg-hágó |
Az első tátrai via ferrata megnyitásának tervezett időpontja
2013. július 1. A projekt azonban még nem rendelkezik minden szükséges
engedéllyel, ezért úgy tűnik, hogy a tervezett időpont nem tartható. Tátraváros
önkormányzata a Magas-Tátra Régió
Idegenforgalmi Hivatal körzeti szervezetével együttműködve idén tavasszal jelentette be egy beépített technikai eszközökkel
biztosított turistaútvonal (via ferrata) kiépítésének szándékát. Ez a via
ferrata a tervek szerint a Kis-Tarpataki-völgy két, jelzett turistaúton
elérhető magashegyi átjáróját, a Kis-Nyereg-hágót és a Vörös-torony-hágót köti
majd össze, a Vörös-torony 2461 m-es csúcsán át. A május elején nyilvánosságra
hozott tervek szerint a via ferrata kiépítésével együtt biztonságosabbá kell
tenni a két magashegyi hágóba vezető jelzett turistautat is.
„A Kis-Nyereg-hágó – Vörös-torony – Vörös-torony-hágó
útvonalon kiépítendő, a biztosításhoz szükséges fix kötelekkel, fémhágcsókkal
és más mesterséges segédeszközökkel ellátott via ferrata kiépítése mellett nagy
hangsúlyt fektetünk a beszálláshoz és a kiszálláshoz vezető jelenlegi útvonalak
biztonságosabbá tételére is, amely a TANAP Állami Erdészet (Štátne lesy TANAPu)
kezelésében van” – magyarázza Jan Mokoš, Tátraváros polgármestere. Az útvonal
kiépítése során a fő szempont, hogy az a lehető legkisebb környezetterheléssel
járjon. „Az volt a célunk, hogy a jelzett turistaúton elérhető két hágót
összekötő útvonal minimális környezeti beavatkozást igényeljen”. Hossza mérlegelés
után két lehetséges útvonal maradt: az egyik a Kis-Nyereg-hágót és a
Vörös-torony-hágót (a Vörös-torony csúcsán át) összekötő ferrata, a másik pedig
a Rovátkáról a Kis-Viszokára tervezett ferrata. „Mindkét útvonal messze esik a
lakott területektől, ami azért fontos, mert így várhatóan csak valóban
felkészült túrázók látogatják majd ezeket, akik nagy valószínűséggel rendelkeznek
a megfelelő technikai tudással. Fontos ez annak ellenére is, hogy a gerincen
vezető útvonal nem nevezhető extrém nehézségűnek” – tette hozzá a polgármester.
Az önkormányzat azt is javasolta, hogy a tervezett egyirányú via ferrata kezdő
és végpontján állítsanak fel információs táblákat, amelyek tájékoztatnak az
útvonal nehézségéről, az útvonal leírásáról, valamint a felhasználható technikai
segédeszközökről.
Az első tátrai via ferrata kezdeményezője, a Magas-Tátra Régió
Idegenforgalmi Hivatal körzeti szervezete időközben számos vitát folytatott nem csak a város, hanem a Hegyi Mentőszolgálat (HZS), a TANAP Állami Erdészet (Štátne
lesy TANAPu), és a TANAP Igazgatóság (Správa TANAPu) illetékeseivel. Elvileg
egyik fél sem ellenezte a tervet, jelenleg is folynak viszont a tárgyalások
Tátraváros önkormányzata és a Kerületi Környezetvédelmi Hivatal között,
amelynek engedélyeznie kell az ilyen típusú útvonalak kiépítését. A hivatal még
nem adta ki az építés megkezdéséhez szükséges engedélyt.
Az eredeti tervek szerint az útvonal kiépítése és a biztosításhoz
szükséges technikai segédeszközök tervezett költsége 30.000 €-t tett volna ki, ma
azonban az útvonal kiépítésének végleges költsége nem ismert. Ma az
valószínűsíthető, hogy a tervezett via ferratát az engedélyezési eljárás
sikeres befejezése esetén sem lehet az eredetileg tervezett időpontban, vagyis
július 1-én megnyitni. A via ferratát finanszírozó Tátraváros önkormányzatának az
útvonal kiépítésére versenytárgyalást kell kiírni. Az önkormányzat szerint az
lenne a legjobb megoldás, ha a többi jelzett turistaúthoz hasonlóan ez az
útvonal is a TANAP Állami Erdészet kezelésében lenne, ezzel azonban nem minden
érintett ért egyet.
![]() |
| Fotó: TASR |
A „Hegyeink”
elnevezésű civil egyesület, melynek fő célja a hegyekben történő szabad mozgás
engedélyezése, a hegycsúcsok, hágók és nyergek elérhetővé tétele a Magas-Tátra
területén, elsőként állt elő via ferraták kiépítésének ötletével. „Üdvözöljük az
arra irányuló tevékenységet, hogy hivatalosan is hozzáférhetővé tegyenek olyan
területeket, amelyek 20 évvel ezelőtt hozzáférhetők voltak a turisták számára,
napjainkban azonban csak illegálisan látogathatók. Az említett útvonalat
azonban megfelelően jelezni, a két hágó közötti kritikus helyeken, ahol az
szükséges, megfelelően biztosítani kell” – mondta el Martin Porada, az
egyesület elnöke. Véleménye szerint az útvonalnak egyszerre több szempontnak is
meg kell felelnie. „Ez a biztosított turistaút egyirányú lenne, a turisták nem
bolyonganának a védett területen, a technikai segédeszközök kiépítése pedig növelné
a magashegyi területen történő biztonságos mozgást” – tisztázta. „Bízom a
Kis-Nyereg-hágó és a Vörös-torony-hágó között kiépítendő via ferrata megvalósításában,
és remélem, hogy ha a tervezett útvonal biztosítása a fenti a szellemben készül
el, nem zavarja meg a természetet” zárta mondanivalóját Martin Porada.
A rendelkezésre álló források szerint technikai
segédeszközökkel biztosított turistautak (mai népszerű nevén via ferrata) már
az 1860-es évektől kezdődően léteztek a Magas-Tátrában, ezek több mint 100 éven
át fennálltak. Ilyen volt pl. a Gerlachfalvi-csúcsra, a Lomnici-csúcsra, a Vörös-torony-hágóba
és a Rovátkára vezető útvonal. Amikor a XX. század 90-es éveiben életbe lépett
a Tátrai Nemzeti Park új Látogatási rendje, ezeknek a turistaútvonalaknak egy
részét hivatalosan törölték és lezárták, ettől függetlenül azonban a turisták
továbbra is látogatták ezeket a területeket.
