A Terianszko név eredete Hír

Nagy Árpád
Nagy Árpád
2013/04/25
Hirdetés
A Magas-Tátra nyugati részén található a Kapor-völgy keleti irányú oldalvölgye, a Nefcer-völgy. A völgy két felső katlanában fekszenek a Terianszko-tavak (Terianske plesá), közülük az Alsó-Terianszko-tó (Nižné Terianske pleso, 1941 m, 5,47 hektár, 47,2 m mély) a Magas-Tátra második legmélyebb és hetedik legnagyobb tava. A Furkota-hágó (Furkotské sedlo, 2277 m) alatt, egy újabb teraszon bújik meg a jóval kisebb Felső-Terianszko-tó (Vyšné Terianske pleso, 2124 m, 0,40 hektár, 3 m mély), amely a negyedik legmagasabban fekvő tátrai tó. Scheirich László 2001-ben megjelent „Emberek, sziklák, századok” című, a Magas-Tátra nevezéktanával foglalkozó könyvében azt olvashatjuk, hogy a tavak nevének eredete ismeretlen. Ugyancsak ez olvasható Witold Henryk Paryski 1995-ben megjelent Nagy Tátra Enciklopédiájában (Wielka Encyklopedia Tatrzańska), bár ő megjegyzi, hogy korábban a Nefcer-völgyet Terianszko-völgynek is nevezték, valamint a régi térképeken Terianszko névvel jelenítették meg a Kriván nyugati lejtőit.

Más megvilágításba helyezi viszont a Treianszko név meghonosodását a Magas-Tátrában Grósz Alfréd, akinek Komarnicki Gyulához írott egyik levelében ez olvasható:
„Hogyan került a Terianszko-tavak elnevezés a Magas-Tátrába? Ezt a titkot elárulta nekem a liptóújvári (Liptovský Hrádok) állami erdőgondnokság irodájában egy ősrégi katasztertérkép, amelyet nekem 1941-ben az ottani vezető erdőmérnök, Kavulják András mutatott. Ezen a kézzel rajzolt térképen, amely valószínűen még most is ott van, a Nefcer-völgy patakja „Verlorenseifen” (Stratený potok = Elveszett patak) névvel volt jelölve. A dolgok további összefüggése könnyen megmagyarázható.
Az egykori iglói városkapitány, Palzmann Márton körülbelül 1750 és 1760 között a Kriván tárnáiban aranyat bányásztatott. Ennek a Palzmann Mártonnak egészen közel Dobsinához néhány ércbányája és egy kohóműve is volt. Ezt a telepet mai napig is Palzmannova huta - Palzmannhütté-nek hívják. Ez a telep egészen közel fekszik Verlorenseifen = Stracena = Sztracena faluhoz, a Sztracenai-völgyhöz = Verlorenseifental-hoz, és a Sztracena patakhoz = Verlorenseifen (Stratiť szlovák szó = elveszít, stratiť sa = elvész. Seufen vagy Seifen = patak). Az említett vállalkozó, Palzmann a Krivánon lévő tárnáiba Sztracena vidékéről fölrendelte a kipróbált és szakavatott bányászainak egy részét. Ezek pedig magukkal hozták a délszepességi otthonukból a nekik oly meghitten csengő Verlorenseifen = Straceny potok elnevezést is, és ráruházták azt a Krivántól északra vadregényes környezetben aláhabzó vad patakra. Indító okul szolgált az a körülmény, hogy ez a vadvíz a völgy legszebb zuhatagja alatt hosszú darabon a törmelék alatt folyik, amivel az elnevezés meg is van indokolva. Az ilymódon ideplántálódott, idekerült pataknévből továbbfejlődött aztán a Verlorene Seen = Stratené plesa elnevezés.
Na és hogyan lett ebből a Terianszko név? Egészen egyszerűen. Teriaty tulajdonképpen orosz szó és azt jelenti: stratiť = verlieren. Ja poteriam = ich verliere, ti poterias = du verlierst, on poteria = er verliert. A Szepességgel szomszédos Sáros megyében mindig voltak oroszosan beszélő rusznyákok (ruszinok). II. Rákóczi Ferenc katonáinak, „talpasainak” egy része is közülük rekrutálódott. Hát Palzmann bányászai között is minden bizonnyal voltak rusznyákok, akik a Verlorenseifen = Straceny patakot a saját anyanyelvükön Terianski pataknak mondták. Ezen az egész logikusan magyarázható úton került a tátrai névtárba a Terianské plesa = Terianszko tavak = Elveszett tavak elnevezés, amely lassan meg is honosodott, míg a régi német, sőt csodálatosképpen még a szlovák elnevezés is mindinkább feledésbe merült. A Terianszko tornyok elnevezés csak e század elején keletkezett.”
Nem feladatunk, hogy eldöntsük, vajon helyesen gondolkodott-e Grósz Alfréd, mindenesetre elgondolkodtató és megfontolandó, amit írt, és egyfajta megoldást kínál a Terianszko-tavak elnevezésének eredetéről.
Forrás: Scheirich László: Emberek, sziklák, századok; Witold Henryk Paryski: Wielka Enciklopedia Tartrzańska; http://www.fsz.bme.hu, 250 tátrai túra
Hirdetés
Hirdetés