A
csónakázás immár 15 éve a Magas-Tátrában található Csorbai-tó (Štrbské pleso)
szerves része, eredete azonban 1873-ig nyúlik vissza, amikor Csorbató (Štrbské
Pleso) település alapítója, Szentiványi József vadászházat épített a tó déli
partján, és a csónakázásra használható kikötői mólót megnyitotta a nagyközönség
előtt. Több mint egy évszázaddal később, 1984-ben azonban a természetvédők
betiltották a csónakázást, és ez a látványosság csak 2008-ban került vissza
ismét a kikapcsolódási lehetőségek közé. „Folyamatosan igyekszünk
visszaállítani azokat a látványosságokat, amelyek a múltban olyan különlegessé
tették Csorbatót, az egyik ilyen volt a csónakázás” – mondta Csorba (Štrba)
község polgármestere, Michal Sýkora. A
Csorbai-tó ötödik fokozatú védelmi kategóriába tartozik, így az itteni
fejlesztéseket szigorú intézkedések szabályozzák. Ennek keretében csaknem
negyven évvel ezelőtt a természetvédők betiltották a több mint egy évszázados
látványosságot. „Úgy látszik, a nemzeti park akkori igazgatósága negatív
tevékenységként értékelte ezt. Régi képeslapokon látható, hogy fürödtek is a
tóban, sőt, a korabeli fotókon egy móló is látható, így valószínűleg a tó
vizére gyakorolt negatív hatásokat szerették volna megszüntetni ezzel az
intézkedéssel. Volt idő, amikor aranyhalak és más egzotikus halak úszkáltak a
tóban” – mondta Pavol Majko, a Tátrai Nemzeti Park igazgatója.
A csónakázás
újraindítása óta Csorba községnek nem volt gondja a természetvédőkkel. „Úgy
gondolom, hogy a csónakázást a természetvédelmi szempontokat szem előtt tartva üzemeltetik”
– mondta Sýkora, megjegyezve, hogy tizenöt éve nem érkezett panasz erre a
tevékenységre. „A TANAP szigorú feltételeket szabott a tevékenységhez. Nincs
kétségem afelől, hogy a csónakázással nem zavarjuk a tóban élő állatok nyugalmát.
Ha mégis így lenne, a nemzeti park visszavonná az engedélyt, és nem folytatódna
tovább” – tette hozzá. Az engedélyezés egyik lényeges feltétele az volt, hogy a
látogatóknak minden poggyászukat a parton kell hagyni, és minden csónaknak saját
szemetessel kell rendelkezni. „Egy elektromos csónakkal a csónakázás befejezése
után minden nap ellenőrizni kell a tavat" – tette hozzá. „Úszó mólót
kellett építeni, semmit nem lehetett szilárd alapra építeni. Az akkori
körülmények között a TANAP Igazgatósága a lehető legnagyobb mértékben
kiküszöbölte a tóra gyakorolt negatív emberi hatásokat” – jegyezte meg a
nemzeti park jelenlegi igazgatója. Csónakázás közben tilos halat és vadkacsát
fogni, ezeket etetni, dohányozni, kiabálni, a szemetet a tóba dobni, valamint a
tóban úszni és a csónakból ugrálni. A morénató a Magas-Tátra második legnagyobb
tava, 640 méter hosszú és 600 méter széles, a tó felületét közel fél évig jég
borítja. Csónakázni szezonálisan, júniustól októberig lehet.
