A Csendes- és Kapor-völgyben az
utóbbi két évben valamelyest kevesebb fa száradt ki a szútámadások
következtében, mint 2007 és 2009 között. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a
betűzőszú támadását spontán sikerült megállítani ezen a Nemzeti Természetvédelmi
Területen (NPR). A Tátrai Nemzeti Park Állami Erdészet (TANAP) erdészei szerint
csak az év első hat hónapjában további közel 8500 száraz fa pusztulása tudható
be ennek a károkozónak.
Legnagyobbak a károk a Nefcer-völgyben, a Hincó-völgy elején, a Garai-völgyben és a
Fenyves-tavi-völgyben, valamint a Hátsó-Csendes-völgyben.
Az emlékezetes szélvihar után a
kormány nem engedélyezte a Csendes- és Kapor-völgy torkolatában 50.890 köbméter,
kb. 68.000 sérült fa kitermelését. 2004 és 2006 között az erdészek kb. 5.300
szú által megtámadott fenyőfát számoltak össze. 2007 után, amikor áprilisban a
zöldek aktivistái a Csendes-völgy és a Kapor-völgy Nemzeti Természetvédelmi
Területet a polgárok által védett területté nyilvánították, kb. 680 hektáron
már több mint 200.000 elpusztult fát regisztráltak.
Még ha nem is sikerült spontán
megállítani a betűzőszú támadását, a szakemberek szerint tényként kezelhető,
hogy a szútevékenység a Tátrai Nemzeti Park területén radikálisan csökkent. Csökkent
a tápanyagbázis, ezért a tátrai erdők pusztulásáért felelős kártevők
fokozatosan háttérbe szorulnak, és a tátrai növényzet természetes formájában
újulhat meg. A szútámadások folyamatosan terjednek tovább a maradék
fenyőerdőkre, de tény, hogy a hegyvidéken a szúkárok csökkenésére lehet
számítani abban az esetben, ha csökken a tápanyag utánpótlás, ami sajnos azzal
jár együtt, hogy a betűzőszú elpusztít minden luc-, boróka és cirbolyafenyőt
ezen az értékes területen.
Képgaléria a Csendes- és Kapor-völgyről a poprad.korzar.sme.sk oldalról
