Augusztus utolsó hétvégéjén a Pieninek hegységbe, ezen belül is a Sokolica nevű hegyre vezetett az utunk. A Sokolica alatt kanyargó, szlovák-lengyel határfolyó, a Dunajec egy látványos szurdokvölgyben tör át a Pienineken. A magyar turisták körében a Dunajec elsősorban a tutajútjairól ismert. Egy ilyen tutajút során született az elhatározás, hogy a folyó fölött meredeken ívelő, 747 méter magas csúcs, egy túra célpontja is lehet, ami ráadásul ideális „kedvcsináló” lehet a 11 éves fiamnak is.
Közel 4 óra autózás után érkeztünk meg Erdős (Lesnica) településre, ahol a Pieninek menedékház (Chata Pieniny) parkolójából indítottuk a túrát. A Sokolica eléréséről magyar nyelven gyakorlatilag semmit sem találtam az interneten, ebből arra következtettem, hogy ez a túraútvonal alig vagy egyáltalán nem ismert a hazai turista társadalom előtt. A szlovák nyelvű honlapok böngészése során eljutottam a menedékház üzemeltetőjéhez, aki telefonon nagyon készséges volt, és angol nyelven útbaigazítást tartott a Sokolica eléréséről.
![]()
Gyors átöltözést követően a parkolóból hatalmas mészkősziklák között a Dunajec partja felé vettük az irányt. Már innen nagyon jól látszott a Sokolica, amely leküzdéséhez mintegy 300 méter szintemelkedés várt ránk. A Dunajec partját elérve és a folyási irány felé továbbhaladva sokasodtak a turisták. Kellemes meglepetésünkre az út rendkívül jól kiépített, inkább egy gyalogút, ami egyben kerékpárút is, és gyakorlatilag a szlovák-lengyel határon halad. Jól érzékelteti az útszakasz „nehézségi fokát”, hogy sok babakocsit toló családdal és nyugdíjas csoporttal találkoztunk, akik a kellemes vasárnapi időben sétálgattak. Ezenkívül főleg kerékpárosok és a Dunajec tutajtúrát már megtett, a Vörös kolostorig (Červený Kláštor) tartó visszafelé utat gyalog teljesítő turisták színesítették a tömeget. Könnyed fél órás, bámészkodós séta után elértük a Dunajecen áthaladó tutaj állomását, amely csekély összegért viszi át a turistákat a folyón Szlovákiából Lengyelországba: felnőtteknek fejenként mintegy 200 Ft (3 złoty), gyermekeknek pedig 100 Ft (1,5 złoty). Rövid várakozást követően beültünk a tutajba és pár perc után át is szállítottak bennünket a túlsó oldalra, igaz díjat csak mi fizetetünk…
Innen bő háromnegyed órás, kék színnel jelzett turistaút indul a Sokolicára. A könnyű út itt azonnal meredekre vált, hiszen rövid szakaszon kell több száz méter szintemelkedést teljesíteni. A meredekségtől eltekintve az út alsó része kifejezetten kellemes, mert hűvös, árnyas erdőben vezet, ahová nem érdemes csapadékos idő után menni, mert a folyamatos árnyék miatt nehezen szárad fel az eső áztatta talaj, így nagyon csúszós lehet. A középső és felső szakaszokon erdei tisztások nyújtanak lehetőséget a megpihenésre. Pár perccel a csúcs elérése előtt, amikor már szinte sziklamászásba megy át a túra, amelyet korlátok segítenek, felbukkan a Lengyelországban már megszokott fizetős pult. Itt is néhány złoty jelképes összeget kellett fizetni a Sokolicára tartó turistáknak.
![]()
A csúcsot elérve szédítő kilátás tárul elénk. Könnyen felismerhetőek a Magas-Tátra közkedvelt csúcsai, láthatóak a Szepesi-Magura vonulatai, alul pedig a Pieninek szurdokvölgyében, tutajosok tömegeit szállítva kanyarog a Dunajec. Fél óra bámészkodás és a szokásos csúcsfotók, szendvics evés és folyadékpótlás után indultunk vissza.
A visszafelé vezető út, mint általában, most is jóval könnyebb volt. Amikor ismételten megérkeztünk a Dunajecen áthaladó tutaj lengyel állomásához szembesültünk azzal, hogy ugyanaz a lengyel család utazik velünk, amellyel az odafelé vezető utat is megtettünk. Tamás barátom javaslatára kipróbáltuk, hogy mi történik akkor, ha most mi nem fizetünk. Természetesen ez be is jött, gyakorlatilag hozzánk sem szóltak…
Az átkelést követően, ismételten egy könnyed séta után elértük a parkolót, ahol túránk véget ért. Innen továbbutaztunk a ždiari szállásunkra, mivel másnap egy másik csúcs várt ránk a Magas-Tátrában.
A Pieninek menedékház–Sokolica túrát akár önálló túraként, akár egy dunajeci tutajozást követően, akár egy magas-tátrai túra kiegészítéseként ajánlom mindenki figyelmébe.
Időtartam: 3 óra
Nehézségi fok: közepes (a Pieninek menedékház – Dunajec határátkelő tutajállomás szakaszon könnyű).
Lejegyezte: Tajti Endre
