2016. május 18., szerda

A villámcsapás veszélyei – tanácsok, tévhitek

Fotó: Marcin Kesek
A villám a légköri elektromosság kisülése, a villámlást kísérő dörgés pedig a levegő hirtelen kiterjedéséből származik. A hang terjedési sebessége kisebb lévén a fénynél, a villámot is előbb vesszük észre, mint a dörgést. A kisülési hely távolságát megközelítőleg megkapjuk, ha a villámlás és dörgés közötti időt megfigyeljük: a másodpercek számát megszorozzuk 330 m-rel. Ha a kisülés a közelünkben történik, rendesen csak erős rövid csattanás hallatszik, a távolabb állók azonban hosszabb dörgést hallanak. Míg a villám tartama a másodpercnek csak igen kis részét teszi ki, addig a dörgés több másodpercig, néha egy teljes percig is eltarthat, miközben a hang erőssége lökésszerűen többször megváltozik.
Nyáron, különösen nagy melegben a magasabb hegységekben mindig számítani kell zivatar kialakulására. A párás reggelek után a levegő gyorsan felmelegíti a meredek hegyoldalakat, ahonnan a víz hirtelen feláramlik, gomolyfelhőkbe gyűlik, melyek aztán nem bírják tovább a terhelést, és felszakadva visszaöntik a vizet a talajra. A jelenség gyakran jár légköri elektromossággal, ami sima feszültség (például égnek álló haj), vagy villámlás formájában nyilvánul meg.

A közvetlen villámcsapás leggyakrabban olyan személyeket ér, akik exponált helyen tartózkodnak, mint például hegytetőn, hegygerincen, sík, szabad terepen vagy nagyobb vízfelületen. A nedves talaj, aljnövényzet is segíti a villámcsapás bekövetkezését. Ilyenkor az ember a villámhárító szerepét tölti be, és magához vonzza a villámot. A közvetlen villámcsapás rendszerint halálos.

Fotó: Andrzej Opacian
Teendők a villámcsapás elkerülése érdekében:
Kerüljük az exponált helyeket (pl. hegycsúcsok, hegygerincek, kiugró vagy magukban álló nagy sziklák, magasles, stb.) vagy a szabad, sík területeket (villámhárítóként működnek).
Kerüljük a nedves talajt, patakokat, vízeséseket és azonnal hagyjuk el a vízfelületeket.
Kerüljük a kőomlás veszélyes csurgókat, szakadékokat.
Kerüljük a fémes tárgyak – távvezetékek tartóoszlopai, kerítések, tornyok, vasúti sínek – érintését.
Kerüljük a kis odúkat és barlangnyílásokat. Csak akkor bújjunk mélyedésbe, ha az legalább 1,5 méter mély. Barlangban csak akkor keressünk védelmet, ha abban a bejárattól, a tetőtől és a falaktól legalább 1,5 méter távolságra lehetünk.
Különösen veszélyes közvetlenül a fák törzse mellé állni, főképpen igaz ez az erdő szélén álló fákra, hiszen a fa teteje éppúgy lehet kiemelkedő tárgy, mint a mezőn álló ember. Ha fák közelében vagyunk, akkor a törzstől lehetőleg három-öt méter távolságra helyezkedjünk el.
Használjuk ki a falak által nyújtott védőzónát. A fal magassága legyen legalább a testhossz nyolcszorosa, a faltól való távolság pedig legalább egy testhossz.
Ha nincs a közelben villám-védett menedékhely (pl. nagyobb barlang), vagy egy olyan villám-védett épület, ahová behúzódhatunk, akkor összezárt lábakkal guggoljunk le a földön, és térdünket átölelve, összefont karral várjuk meg, míg a villámveszély elmúlik. A villámcsapás elkerülése érdekében csökkenteni kell a talajjal érintkező felületet és a magasságunkat is
Még jobb, ha összezárt lábunk alá minél magasabb szigetelőként működő száraz ruhát, esőkabátot teszünk. Ha rendelkezésünkre áll alumínium mentőfólia, terítsük testünkre úgy, hogy az a talajjal ne érintkezzen.
Közvetlenül villámlás előtt a hosszabb, frissen mosott hajú emberek hajszálai utolsó figyelmeztető jelként néha az égnek merednek, ilyenkor sürgősen keressünk fedett helyet.

Fotó: Incze Péter
Az égnek meredő hajszálak láttán fényképezéssel foglalkozni életveszélyes felelőtlenség. Ilyenkor azonnal fel kell venni a guggoló testhelyzetet, lehetőleg lábujjhegyen.
Ha csoportosan túrázunk, a csoport tagjainak legalább öt méter távolságot kell tartani egymástól. Nemzetközi statisztikák szerint 90 százalékos a túlélési ráta, ha van másik ember is a közelben, aki tud segíteni a villámcsapással sújtott társán. A villámcsapás miatt általában azonnal eszméletét veszti az áldozat. Sok esetben a sérülések az élettel összeegyeztethetetlenek: keringésleállás, súlyos szívritmuszavar, a légzőizmok bénulása miatt légzésmegállás következik be. A súlyos égési sérülés mellett a villám látászavart, a hangrobbanás dobhártya-átszakadást okoz.
Tévhit viszont, hogy a villámcsapás és közvetett hatásai, vagyis a kóbor áramok nem élhetők túl. A legtöbb esetben az elektromos töltés nagy része a bőr mentén lefutva földelődik, belső szerveket ritkábban károsít.
Az elsősegélyt nyújtó lehetőleg azonnal értesítse a mentőket. A villámsújtotta betegeket mindenképp orvosnak kell ellátnia, mert a káros hatások később is jelentkezhetnek – vagyis ha a sérült életben van, az még nem jelenti azt, hogy szakszerű ellátás nélkül is életben marad. Az elsősegélyt nyújtó ellenőrizze a légzést és a keringést, mérje fel a beteg tudatállapotát, szükség esetén kezdje meg az alapszintű újraélesztést. A testhelyzet attól függ, mennyire van eszméleténél a beteg: ha életjelei kielégítőek, de nincs tudatánál, stabilan fektessük az oldalára. A hőmérséklettől függően védeni kell a sérültet a kihűléstől is.
A www.hoaxorfact.com oldalon közzétett cikkben látható egy fotó két, égnek álló hajú fiúról, amely 1975 augusztusában készült két testvérről a Sequoia Nemzeti Parkban (California, USA), másodpercekkel azelőtt, mielőtt beléjük csapott volna a villám. Két másodperccel később villámcsapás érte őket. A kép bal oldalán látható Sean az interneten terjedő hírekkel ellentétben annak ellenére túlélte a balesetet, hogy eszméletét kb. hat hónapig nem nyerte vissza.

5 megjegyzés:

  1. Mi a baj a szűk barlangokkal?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Amennyiben egy barlang vagy üreg szájában állunk, előfordulhat, hogy testünk hidat képez a nyílás két fala között egy oda becsapó villám útjában.

      Törlés
  2. Mi a helyzet a sátrakkal, biztonságban vagyunk benne?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Megmondom őszintén, erről konkrétan nincs hiteles információm, de igyekszem utánanézni!

      Törlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...