2016. február 17., szerda

A Tátra nem az Alpok

Időről időre, amikor új sípályák építése kerül szóba a Tátrában, a politikusok egy része azzal érvel, hogy alpesi feltételek teremtődnek a Tátrában. Sajnos, tévednek – a Tátra nem az Alpok, és soha nem is lesz az. A Tátra lengyel része kb. 175 négyzetkilométer, és ezen a területen kellene kialakítani mindent, amelyre a hegyekbe indulóknak szüksége lehet – turistautakat, sípályákat, hegymászó útvonalakat. Annak ellenére, hogy a közvélemény sok dologban megosztott, egy dologban egyetértünk – ez pedig a Tátra szeretete. Mindannyian tudjuk, hogy a Tátra gyönyörű: területe az UNESCO által is védett, teljes területe a Tátrai Nemzeti Parkhoz tartozik, és semmi máshoz nem hasonlítható érzés a hegyekben átélni egy napfelkeltét.

Akkor miért akarják egyesek elpusztítani ezt az egyedi és vad Tátrát oly módon, hogy még több és több sípályát építenek? A válasz egyszerű: ez az egész a pénzről szól. A síturizmus éltető legnagyobb hajtóerő a nyereség. A Tátra azonban (szemben az Alpokkal) túl alacsony ehhez, és a nem megfelelő időjárási feltételek (amelyekkel pl. tavaly télen is találkozhattunk) sem szolgálják a síelők érdekeit. A hóágyúzásnak hosszú távon nincs értelme, és különben is, ez nem mindenhol lehetséges. Ezzel szemben viszont az ilyen célra épített mesterséges víztározók építésének ötlete véleményünk szerint teljesen abszurd gondolat.
Az ember és a természet harca a Tátrában, annak az Alpokhoz hasonlóvá tételéhez teljesen értelmetlen. Az Alpok hegylánca több mint 1200 km hosszúságú, területe kb. 220.000 négyzetkilométer. Ott találhatóak Európa legmagasabb hegyei, melyek nyolc ország területén helyezkednek el.
Az Alpok két éghajlati övezet határán fekszik, ezért fantasztikus hely a hegyi kalandok, a hegymászás, a téli sportok szerelmeseinek – egyes helyeken akár egész éven át. A Tátrával összehasonlítva a hegyek sokkal magasabbak, sokkal nagyobbak és sokkal havasabbak.
A Tátrában síelők élvezzék a tátrai lejtők ma is meglévő varázsát. Ha azonban hosszabb, igényesebb lejtőkre vágynak, Ausztriába vagy Olaszországba induljanak síelni. Harcoljunk együtt a szeretett Tátránkért, hogy maradjon meg olyan gyönyörűnek és vadnak, amilyennek ma ismerjük.

Forrás és fotó: http://natatry.pl

2 megjegyzés:

  1. Véleményem szerint csak annyival havasabbak, amennyivel magasabbak! Másként megfogalmazva: hasonló magasságokban hasonlóan havasak! Síelni meg leginkább 1000-2000m között szoktak és szeretnek a tömegek. A hóágyúzásnak meg abszolút van értelme! Az egyik az, hogy az ilyen hóhiányos szezonban akár 2! hónappal!!! is meghosszabbíthatja a szezont. Egyel az elején, egyel a végén! Hihetetlen sok embernek ad munkát és nyújt megélhetést a síbiznisz, míg nekem még többekkel együtt élményeket!

    Nem értek egyet avval az állásponttal, hogy az ember egyáltalán nem nyúlhat a természethez! Az más kérdés, hogy hol vannak a határok, meddig nyújtózkodhatunk e téren!? Az arany középút megtalálása nem könnyű, de sokkal inkább célravezető a szélsőségnél! (100 cikkből 99-el egyet értek, de evvel NEM!

    VálaszTörlés
  2. Pontosabban ennek csak a címével! :-)

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...