2016. január 23., szombat

275 éve született Csáky István gróf

Jobbra a Gondűző
275 évvel ezelőtt, 1741-ben született Tátrafüred alapítója, Csáky István gróf (1741-1810). A gróf Csákyak szepesi birtokosok, és a megye örökös főispánjai voltak. Csáky István apjától nagy kiterjedésű birtokot örökölt, amelynek központja a Lőcsétől mintegy 15 kilométerre fekvő Illésfalva volt. 1759 és 1761 között a bécsi Theresianum diákja volt, kiválóan megtanult franciául, de mezőgazdasági tanulmányokat is folytatott. Tanulmányai befejeztével Csáky István hazatért Homonnára, oda ahol birtokai közül később is a legtöbb időt töltötte. 1764-ben vette feleségül az akkor 17 éves Erdődy Júliát. Házasságuk első tíz évében nagy építkezéseket folytattak, az Illésfalva mellett található dombon, ahol 1776 körül épült fel a Csáky István által Sans Souci-ra keresztelt nyárilak. E párját ritkító kéjlak és a körülötte elterülő parkban álló legkülönfélébb létesítmények nemcsak a főúri vendégsereg, hanem a munkában elfáradt jobbágyok számára is a felüdülést és a szórakozást szolgálták. Csáky István és Erdődy Júlia házasságából nem született gyermek.

A gróf – az eddigi kutatások tanúsága szerint – sem a közéletben, sem a politikai életben nem vett részt, életét birtokai irányításának és a művelődésnek szentelte. Az 1790-es évek vége felé valószínűleg komoly betegségben szenvedhetett, 1800 táján pedig már súlyos anyagi gondokkal küszködhetett. 1801–1810-ig, azaz haláláig feleségétől különváltan, a Homonnához tartozó Vitézvágáson, meglehetősen szerény körülmények között élt. A Sans Souci hegyen álló nyárilak később megsemmisült, Münnich Sándor a múlt század végén, Igló város történetéről szóló könyvében azt írja, hogy később a főépület helyére egy csonka kőgúlát emeltek, amelybe a következőt vésték be: „Itt állott egykor a Gondűző”. A gróf, utolsó éveiben a vallásban keresett vigaszt, 1810-ben halt meg, az illésfalvi templomban temették el.
Gróf Csáky István szenvedélyes vadászként 1793-ban egy kis vadászkunyhót, majd 1797-ben egy vadászházat és egy kis kápolnát is építtetett könnyű fenyőfából az akkoriban Nagyszalóki savanyúkútnak nevezett forrás közelé­ben, megalapítva ezzel a Tátrafüredet. Ez a vadászház lett a későbbi gyógyhely alapja, egyben első fürdőháza is. Csáky István sokoldalúságát bizo­nyítja többek között az általa latin nyelven írott kis versike, melyről dr. Szontagh Képes kalauz a Tátraalji fürdőkbe és a Magas-Tátra hegyvidékére c., 1885-ben, Iglón megjelent művében tesz említést, s amelynek magyar fordítása így szól:
„Erre járó utas, megállj kissé, és bámuld meg a művet a Kárpátok alján, melyet Csáky István a nép iránti szeretet által indíttatva emelt, hol kevéssel ezelőtt puszta volt a föld.”
Ótátrafüreden 1874-ben épült fel a Gondűző nevű 25 szobás villaépület, amelyben akkor a női fürdőt helyezték le. A villa minden valószínűség szerint a település alapítójára, annak egykori kedvelt tartózkodási helyére emlékezve Csáky gróf illésfalvai nyári lakjához hasonlóan a Sanssouci nevet viselte. az épület 1951-ben leégett.

Forrás: Tátrai túrák; http://epa.oszk.hu; Illusztráció: Nagy Árpád gyűjteménye.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...