2015. október 6., kedd

Tarajka / Hrebienok

Tátrai menedékházakat bemutató utunk során a mindenki által ismert Tarajkára érkeztünk, ahol egy hegyi szálló, valamint a siklóvasút felső állomása található. A Tarajka népszerű kiindulópontja számos magashegyi túrának, korábban híres síközpont volt, mely időről időre még ma is életre kel. De kezdjük az elején. A Tarajkát viszonylag könnyen meg lehet közelíteni, Ótátrafüredről enyhén emelkedő aszfaltozott úton juthatunk fel ide. Az egyáltalán nem megerőltető útvonal nem csak gyerekeknek, hanem időseknek is javasolható, nyugodt tempóban kb. 45 perc alatt teljesíthető. Persze van egy alternatív megoldás is, amelyet II. Erzsébet brit királynő is használt 2008-ban amikor a Magas-Tátrába látogatott. Ez nem más, mint a modern siklóvasút, mellyel megspórolhatjuk a jó félórás sétát. Mielőtt bármit is írnánk a hely jelenlegi állapotáról, vessünk egy pillantást az elmúlt néhány évtizedre.

Egészen 1908-ig vissza kell menni a történelemben, ekkor indult útjára ugyanis az első szerelvény az Ótátrafüred és a Tarajka között kiépített siklóvasút vonalán. Az egész úgy működött, hogy a felső állomás épületében volt egy elektromos motor, amely mozgatta a drótkötelet, melynek mindkét végéhez egy-egy nyitott, ingajáratban közlekedő vagont erősítettek. Az állomásokon nem volt váróterem, csak a felszállóhely felett volt tető, a menetjegyeket pedig a vagonokban lehetett megvásárolni. Röviddel a sikló működésének megkezdése után a helyi vállalkozó, Matejka Vince megvásárolta a sikló felső állomása közelében lévő földterületet. 1912-ben „Tarajkai Kioszk” néven éttermet és kávézót épített fel a felső állomás közelében, amelynek 6 szobájában később szállást is biztosított a turistáknak.
Az I. világháború után a sikló új tulajdonosa, a prágai Legiobank új elképzelésekkel állt elő, egy „népi” turistaszállót kívánt építeni a Tarajkán. Ez meg is történt, és 1928-ban megnyitották a Športhotelt, amelyet összeépítettek a korábbi kioszk épületével. A szállóban 66, többségében erkélyes szobát alakítottak ki, elektromos világítással és fürdőszobákkal látták el, saját fodrásza volt,  az épület lapos tetején pedig a vendégek kedvükre napfürdőzhettek. A szállót és környékét František Pavel bérelte a Legiobanktól, aki soha nem látott mértékben fejlesztette azt. 1930-tól szerény sípályát alakított ki a szálló közelében, gondoskodott a Tátrafüredről a Tarajkára vezető út fenntartásáról, melyet télen szánkó- és bobpályaként működtetett. Az ő kezdeményezésére alakították ki a Nagyszalóki-csúcs alatti lejtőn lévő sípályát. A II. világháborút megelőző években neki köszönhetően ezen a pályán rendezték meg minden évben a Pavel-kupa elnevezésű síversenyt. Síugrósánc felépítését is tervezte a Tarajkán, ez a terve azonban nem valósult meg.
A II. világháború után a sikló állami tulajdonba, a Športhotel pedig 1947-ben a Szakszervezeti Mozgalom kezelésébe került, ezután több átépítésen és rekonstrukción esett át. Az addig nyitott kocsikkal közlekedő sikló fedett kabinokat kapott, megváltozott a technológia is, majd 1970-ben felépítették az új felső állomásépületet, amely kb. 200 m-rel lejjebb épült fel a korábbi állomásnál. A régi állomásépületet szanálták, a Športhotel pedig új homlokzatot kapott. 1988-ban a szállót, vagy ahogy akkoriban nevezték, a Hrebienok Szakszervezeti Üdülőt átépítés miatt bezárták. Ez az átépítés 11 évig tartott, a kétcsillagos Hotel Sorea Hrebienok csak 1999-ben nyitotta meg kapuit. Az új szálloda nem sokáig viselte ezt a nevet, a politikai helyzet változásának köszönhetően hamarosan tulajdonosváltásra került sor, az új tulajdonos pedig Hrebienok hegyi szállóra (Horský hotel Hrebienok) változtatta az épület elnevezését. A szálló modernkori történetében 2001-ben egy tűzesetet is feljegyeztek, amikor rövidzárlat miatt keletkezett tűz az épületben, amely a tüzet észlelő járókelők korai riasztásának köszönhetően nem okozott jelentős károkat.
Az aszfaltozott úton való elérhetőségének köszönhetően jól felszerelt szálloda jelenleg 112 ággyal, földszinti részén pedig két étteremmel rendelkezik. A Tarajka a Magas-Tátra egyik leglátogatottabb turistaközpontja, amely egyfajta összekötő kapocs a Nagy- és a Kis-Tarpataki-völgy között. A szálloda közelében számos sípálya nyomvonala fut, 1970-ben alpesi Sí Világ Kupa-versenyeket rendeztek itt. Napjainkban a legtöbb pálya nem használható, az egykori sípályák dicsőségére csak a romos bírói torony emlékeztet. A Tarajkán szinte egész évben különböző rendezvényekkel várják a látogatókat. Ezek közül talán a leglátogatottabb az ún. Medve-napok, a különböző sportversenyek, vagy a jégszobor fesztivál, melynek éppen 2013 elején lehettünk tanúi.

Forrás és fotók: http://www.infoglobe.sk; Fotó: wikimapia.org

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...