1846-ban Vahot Imre szerkesztésében
Pesten jelent meg a „Magyarföld és népei” című folyóirat, melyben „A Kárpátok,
vagy a Tátra” című fejezet bevezető részei után a szerző akkoriban részletesnek
mondható módon foglalkozik a Kárpátok és a Tátra viszonyaival, az akkori
tudásszint szerint mutatja be a hegység kiterjedését, magasságát, felépítését,
időjárását, tavait, vízeséseit, barlangjait, nemes érceit, növényzetét és
állatvilágát. Az alábbiakban a Kárpátok magasságáról és időjárásáról szóló
fejezetek olvashatók, természetesen eredeti helyesírással:
„II. A Karpatok magassága.
A Tátra némelly csúcsa a 8000 lábnyi
magosságot felülhaladja; különösen a Szepesmegyéhez tartozó lomniczi tető -
melly rajzunkon a középen látható, s az alatta jó nagy távolságban fekvő K.
Lomnicz falutól veszi nevét - 8133 láb (némellyek szerint 8319 bécsi láb), -
sőt a jégvölgyi tető (Eisthaler Spitze) még ezen is felülemelkedik 8400 lábig a
tenger szine fölött. A liptói Karpatok közt legmagasabb a Kriván - melly
képünknek baloldali részén látható - 7634 (némellyek szerint 7893) lábra
emelkedik, s a liptói Alpesek neve alatt ismeretes hegyágazaton legmagasabb a Chocs,
mellynek csúcsáról tiszta időben Krakó is látható. A szepesi Karpatokban 19
főbb nevezetes csúcsot, számos hegynyerget, fokot lehet számitani; majd
mindeniknek van magyar s egyszersmind német neve is; például: a kézsmárki,
nagyszáloki csúcs, királyorr, lengyel nyereg stb. A liptói Karpatok többnyire
tót nevüek mint Stet, Rohats, Hruby, Visoka stb.
IV. A karpati időjárásról.
A Karpatok időjárása, rögtöni
változékonysága miatt, fölötte különös. Néha a Tátra csúcsain szép tiszta idő
van, s alant a hegyek lábainál esik, mennydörög, villámlik. A viharos szélvész
dulása csak itt tünik föl egész borzasztóságában; a menydörgés a magas hegyek
minden zugában viszhangzik, s moraja tizszer erősebb mint más lapályos
helyeken. A Tátrát kisebb nagyobb mértékben, legalább helylyel-helylyel majd
mindig köd leplezi, melly néha egy percz alatt támad, s épen olly gyorsan el is
enyészik. Igen ritkán történik meg, hogy e hegyeket csak egypár napig is
átalános tiszta , derült idő viditaná fel. Néha pedig az egész Tátra tetőtül
talpig sürü fekete felhőkbe van burkolva, mig csúcsai fölött az ég tisztán
látható; néha a felhők csak a hegyek közepén szállongnak, tetején és alján
tiszta idő mosolyog. A Tátra csúcsain sokszor a legmelegebb nyári időben is jég
és hó esik, mi fehér lepellel boritván a magas ormokat, meglepő ellentétes
látványt nyujt. János napja körül legváltozékonyabb itt az idő. A Karpatok
megtekintésére legalkalmasabb az ősz, mert ekkor, néhány napig tartós, tiszta
időre lehet számitani. A karpatalji lakosok legbiztosabb időjárási irányzója a
felhő és köd, például ha a nagyszálóki csúcsot sűrü fekete felhő fedi, ez
biztos előjele az esőnek.”
Forrás: Vahot Imre – Magyarföld és
népei
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése