A Tátrában a négy
évszak sajátos ütemben váltja egymást. A tél általában hét, míg a nyár csak
négy hónapig tart, a tavasz és az ősz rendkívül rövid. A Tátra-régiót a
mérsékelt éghajlati övben előforduló hegyvidéki éghajlat jellemzi, ahol a csapadék
és a hőmérséklet nagyfokú változékonysága mellett az időjárás a magasság
növekedésével változik. Az egyes éghajlati övezetek megfelelői a tengerszint
feletti magasság növekedésével egymás fölött, „emeletekbe rendeződve” alakulnak
ki. Mieczysław Hess professzor szerint a Tátrában az alábbi függőleges
földrajzi övezetesség figyelhető meg:
- Mérsékelten hűvös –
déli tájolásban 1200, északi tájolásban 1100 méterig.
- Hűvös - déli
tájolásban 1200-1600, északi tájolásban 1100-1550 méter között.
- Nagyon hűvös - déli
tájolásban 1600-2050, északi tájolásban 1550-1850 méter között.
- Mérsékelten hideg –
déli tájolásban 2050-2350, északi tájolásban 1850-2200 méter között.
- Hideg - déli
tájolásban 2350, északi tájolásban 2200 méter felett.
A
Halastónál (Morskie Oko) az évi átlaghőmérséklet 2,5 °C, a Gáspár-csúcson
(Kasprowy Wierch) - 0,8 °C, ahol a lehulló csapadékmennyiség éves átlaga 1650
mm. A legmelegebb hónap a július, ebben a hónapban a Gáspár-csúcson az átlagos
középhőmérséklet 7,5 °C. Ennek ellentéte, a leghidegebb hónap a február,
ugyanott ennek középhőmérséklete - 8,5 °C.
A Tátrában az átlaghőmérséklet
a magasság növekedésével párhuzamosan 100 méterenként 0,6 °C-al csökken. A
nyomáskülönbség miatt szélmentes időszakokban gyakran megfigyelhető az ún.
inverziós jelenség, amikor a nehezebb hideg légtömegek megtelepszenek a
völgyekben, a napsütötte csúcsokon és hegygerinceken ugyanakkor viszonylag
meleg van.
Nagyjából 2000 méter
tengerszint feletti magasságig alkalmazható szabály, hogy minél magasabban
fekszik egy terület, annál több a csapadék. A felhők eddig a magasságig általában
esőt és havat hoznak, 2000 méter feletti magasságban viszont az éves csapadék
jelentős része hó formájában jelentkezik. Az erdőhatár feletti területeken
általában erősebb szél fúj, mint az alacsonyabban fekvő részeken. A szél
felerősödése annak a következménye, hogy a Tátra természetes akadály a szél
útjában. A légtömegek próbálják azt elkerülni, ezért összetömörülnek. A Tátra
magasabban fekvő részein túrázva figyelemmel kell lenni a szél erősségére, amely
a hegyek lábainál megszokott széllel összehasonlítva meglephet minket.
A Tátra időjárását
elemezve három fő ciklust lehet megkülönböztetni. Ezek a napsütés, a szél
(északon gyakran halny, délen lengyel szél), és végül a csapadék (eső vagy hó),
de az egyes ciklusok időtartama teljesen eltérő és egymástól független.
