2015. január 29., csütörtök

A Tátra éghajlata

A Tátrában a négy évszak sajátos ütemben váltja egymást. A tél általában hét, míg a nyár csak négy hónapig tart, a tavasz és az ősz rendkívül rövid. A Tátra-régiót a mérsékelt éghajlati övben előforduló hegyvidéki éghajlat jellemzi, ahol a csapadék és a hőmérséklet nagyfokú változékonysága mellett az időjárás a magasság növekedésével változik. Az egyes éghajlati övezetek megfelelői a tengerszint feletti magasság növekedésével egymás fölött, „emeletekbe rendeződve” alakulnak ki. Mieczysław Hess professzor szerint a Tátrában az alábbi függőleges földrajzi övezetesség figyelhető meg:
- Mérsékelten hűvös – déli tájolásban 1200, északi tájolásban 1100 méterig.
- Hűvös - déli tájolásban 1200-1600, északi tájolásban 1100-1550 méter között.
- Nagyon hűvös - déli tájolásban 1600-2050, északi tájolásban 1550-1850 méter között.
- Mérsékelten hideg – déli tájolásban 2050-2350, északi tájolásban 1850-2200 méter között.
- Hideg - déli tájolásban 2350, északi tájolásban 2200 méter felett.

A Halastónál (Morskie Oko) az évi átlaghőmérséklet 2,5 °C, a Gáspár-csúcson (Kasprowy Wierch) - 0,8 °C, ahol a lehulló csapadékmennyiség éves átlaga 1650 mm. A legmelegebb hónap a július, ebben a hónapban a Gáspár-csúcson az átlagos középhőmérséklet 7,5 °C. Ennek ellentéte, a leghidegebb hónap a február, ugyanott ennek középhőmérséklete - 8,5 °C.
A Tátrában az átlaghőmérséklet a magasság növekedésével párhuzamosan 100 méterenként 0,6 °C-al csökken. A nyomáskülönbség miatt szélmentes időszakokban gyakran megfigyelhető az ún. inverziós jelenség, amikor a nehezebb hideg légtömegek megtelepszenek a völgyekben, a napsütötte csúcsokon és hegygerinceken ugyanakkor viszonylag meleg van.
Nagyjából 2000 méter tengerszint feletti magasságig alkalmazható szabály, hogy minél magasabban fekszik egy terület, annál több a csapadék. A felhők eddig a magasságig általában esőt és havat hoznak, 2000 méter feletti magasságban viszont az éves csapadék jelentős része hó formájában jelentkezik. Az erdőhatár feletti területeken általában erősebb szél fúj, mint az alacsonyabban fekvő részeken. A szél felerősödése annak a következménye, hogy a Tátra természetes akadály a szél útjában. A légtömegek próbálják azt elkerülni, ezért összetömörülnek. A Tátra magasabban fekvő részein túrázva figyelemmel kell lenni a szél erősségére, amely a hegyek lábainál megszokott széllel összehasonlítva meglephet minket.
A Tátra időjárását elemezve három fő ciklust lehet megkülönböztetni. Ezek a napsütés, a szél (északon gyakran halny, délen lengyel szél), és végül a csapadék (eső vagy hó), de az egyes ciklusok időtartama teljesen eltérő és egymástól független.
Forrás: http://portaltatrzanski.com; Fotó: Marián Béreš

1 megjegyzés:

  1. Én csak azt tudom, hogy a 80-as években oda jártunk nyaralni szülőkkel vagy 7-8 alkalommal, évente egyszer.És minden nyáron rohadék eső volt szinte minden nap.Baromi idegesítő volt, teljesen elveszi a kedvét az embernek a túrázástól, kirándulástól.Le is szoktunk utána a Tátráról, pedig gyönyörű hely. :-( Nem beszélve róla, hogy ősi magyar telek, ugyebár...

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...