2014. augusztus 3., vasárnap

Az Erzsébet-forrás Ótátrafüreden

A legkorábbi írásos feljegyzés a Szepességben található termál- és savanyúvizek állapotáról a lőcsei királyi főorvos, Kreysel Zsigmond jelentéséből származik 1764-ből. Az orvos két forrásról tudott, amelyekről nagyon pozitívan számolt be. „Ezek a források rendkívül bővizűek, gazdag szén-dioxid tartalommal, és különösen frissek a forrás közelében” – ajánlotta a doktor, mint „…a legfinomabb az összes víz közül, melyeket azonosítottam”.
Kreysel utóda a főorvosi székben Engel Jakab volt, aki úgy vélte, hogy a források vize nagyon hatékony a gyomorbántalmak, a hipochondria és a hisztéria kezelésére. A következő elemzést az ismert botanikus és vegyész, Kitaibel Pál végezte el, aki felfedezett még egy forrást, mégpedig a mai autóbuszparkoló fölött található savanyúvízforrást.

A forrásokat tehát feltételezhetően már Tátrafüred kialakulás előtt is ismerték. 1834-ban aztán Rainer János György, Tátrafüred bérlője az egyik forrást Rainer-kútnak, a másikat pedig feleségéről, Bartsch Erzsébetről Erzsébet-kútnak neveztek. A forrásokat a XIX. század második felében a görög mitológia ikertestvéreiről Castor és Pollux névre keresztelték át, és így lettek a térképeken és a kalauzokban is ismertek. A foglalt forrás ma is létezik, a szolgáltatóház feletti nagy útkanyarban, felújítva, emléktáblával ellátva.

Forrás: http://www.geocaching.com, Magyar Hegyisport és Turista Enciklopédia, 2005. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...