Autóverseny a Halastóhoz – amikor ez még lehetséges volt Hír
Nagy Árpád
2018/12/17
Hirdetés
A Halastóhoz vezető
híres-hírhedt aszfaltút nem csak a bakancsos, félcipős, edzőcipős turisták és a
lovaskocsin történő utazást kedvelők körében népszerű. A napjainkban a
Halastóhoz kiránduló tömegből nyilván kevesen tudják, hogy kevesebb mint egy
évszázaddal ezelőtt nemzetközi hegyi autó- és motorversenyeket is rendeztek
ezen az útvonalon. Ez biztosan sokakat meglep, éppen ezért talán érdemes
végigolvasni a Tátra napjainkban legnépszerűbb turistacélpontja történelmének
ezt az érdekes fejezetét.
A Halastóhoz vezető
aszfaltútról a Tátrában kiránduló turisták többségének, főleg akik a csendet és
a nyugalmat keresik a hegyekben, nincs túl jó véleménye. Ez persze nem
véletlenül összefügg a „vasárnapi turisták” végtelen tömegével, akik a
közelmúltban többször is felelőtlenül viselkedve tettek tanúbizonyságot az
ilyen kirándulásra való felkészületlenségükről. Természetesen azokról az
esetekről van szó, amikor a felelőtlen turisták több alkalommal is a
hegyimentőket riasztották, mert meglepte őket, hogy este besötétedett, vagy
egyszerűen kijelentették, hogy eltévedtek – az aszfaltúton… Ha tehát fontosabb
a csend és a nyugalom, mint a leggyorsabb módon eljutni a Halastóhoz, érdemes
alternatív útvonalat választani, amely legalább részben elkerüli ezt az
útvonalat.
Most azonban
ismerkedjünk meg ennek az útvonalnak a történetével, ahol a különböző
gépjárművek zaja a múltban nagy szerepet játszott a lengyel autóipar
fejlődésében.
Azon talán nem is
érdemes vitázni, hogy minden korszakot a saját törvényei szabályoznak, és azt
is el kell ismerni, hogy a Halastóhoz vezető aszfaltút a múltban több
alkalommal is rendkívüli események színhelye volt. Az út jelenleg a napi több
ezer turista beszédétől és a lovak patkóinak csattogásától hangos, őseink
idején azonban a lóerők üvöltse verte fel errefelé a természet csendjét.
Az útvonal hosszú és
meglehetősen érdekes története jelentősen hozzájárult a tátrai turizmus
fejlődéséhez. A Bialkai-szénégető (Palenicą Białczańską) és a Halastó (Morskie
Oko) közötti útszakasz az Oswald Balzer út része, amely Zakopanéban kezdődik,
és a hegyek lába alatt, Łysą Polanán át a Bialka-völgybe (Dolina Białki) vezet,
majd annak legfontosabb mellékvölgyén, a Halastavi-völgyben (Dolina Rybiego
Potoku) a Mickiewicz-vízesések (Wodogrzmoty Mickiewicza) mellett a halastónál
ér véget.
Az útvonal kiépítése
1902-ben fejeződött be, és a XX. század közepéig kavicsos út volt. Ezzel együtt
tiroli stílusú épületek is épültek azon munkások számára, akik minden vihar, hosszabb
ideig tartó esőzés vagy földcsuszamlás után elvégezték az úton a szükséges
javításokat. Néhány ilyen épület a mai napig létezik, de az eredetitől sokszor
teljesen eltérő állapotban.
Kevésbé ismert tény,
hogy a két világháború közötti időszakban ezen az útvonalon rendszeresen
szerveztek autóversenyeket. Ilyen volt pl. a Tátra Rally, amely az első hegyi
verseny volt a lengyel autóipar történetében.
Ezt a versenyt a
Krakkói Automobil Club 1927. augusztus 14-én szervezte meg első alkalommal Łysa
Polana és a Halastó között.
Az első kiírásban 18
autó és 18 motor vetélkedett, a résztvevők valamennyien lengyelek voltak.
A későbbi időben a
versenyen már nemzetközi mezőny indult.
A versenyek
személyautó, sportautó és versenyautó kategóriákban zajlottak.
A versenyeken számos,
akkoriban és mai is ismert autómárka képviseltette magát, így pl. Mercedes,
Steyer, Austro-Daimler, Grofri, Bugatti, Alfa Romeo, Gräf & Stift , Fiat,
Lancia és Tatra.
A motorkerékpárok
versenyében olyan márkák indultak, mint pl. az FB, Indian, BSA, Harley, Puch,
Franciss Barnett, AJS, Motosacocho vagy a Cotton.
Érdekes módon sem a
Nemzeti Természetvédelmi Tanács, sem a Tátra Társaság nem ellenezte a versenyek
szervezését ezen az útvonalon, csupán arra hívták fel a nézők figyelmét, hogy
ne tartózkodjanak túl közel az járművekhez.
Az utolsó autóversenyt
1931-ben rendezték itt, nem utolsó sorban talán amiatt, mert a sajtóban a
kezdetektől tiltakoztak a zajos és nagy tömegeket megmozgató esemény
megrendezése ellen.
A XX. század második
felében az útvonalat modernizálták és leaszfaltozták, majd a Bialkai-szénégető
és a Halastó közötti szakaszt lezárták a közúti forgalom előtt. Jelenleg a
parkolótól a Hajfű-tisztásig (Polana Włosienica) csak gyalog vagy lovaskocsival
juthatunk el, melyek a közelmúltban számos vitát gerjesztettek, ezért jelenleg
is folyamatban van a lovaskocsik elektromos hajtású járművekkel történő
felváltása.
Objektíven el kell
ismerni, hogy a természetvédelmi szempontok miatt nyilvánvalóan szükséges volt
a tátrai autóversenyek megszüntetése. Ma már el sem tudnánk képzelni, hogy a
Tátrai Nemzeti Parkban minden nyáron versenyautók dübörögjenek. Mindazonáltal
valahol legbelül egyfajta nosztalgiával és nagy adag irigységgel gondolhatunk a
korábbi generációkra, akik teljesen gondtalanul képesek voltak autóversenyeket
szervezni ebben a csodálatos környezetben.
