A fotócsapdák elmúlt 5 éves működéséről a Tátrai Nemzeti
Park Igazgatósága (Spárva TANAPu) által most kiadott jelentésből többek között
azt is megtudhatjuk, hogy a nemzeti parkban jelenleg több mint 130 medve él. A
fotócsapdák nem csak a védett területek ellenőrzésére szolgálnak, de segítséget
nyújtanak a szakembereknek a nemzeti parkban élő ritka állatfajok
azonosításában is. A több tucat fotócsapdának köszönhetően a természetvédők
pontosabban fel tudják térképezni a Tátrában élő nagyragadozókat. „Átfogó képet
kaphatunk például a medvepopulációról, hiszen a Tátrában rögzített DNS
mintákkal és a műholdas nyomkövető rendszer adatival kombinálva viszonylag pontosan
számon tarthatjuk ezeknek az állatoknak az életét” – mondta el Pavol Majko, a
TANAP igazgatója.
A fotócsapdák abban is segítséget nyújtanak, hogy a
szakemberek bepillantást nyerjenek más nagyragadozók életébe. A természetvédők
adatai szerint a Tátrában 25-30 farkas és 10-12 hiúz él. Nemrégiben az
optimális életterétől jóval északabbra felbukkanó vadmacskát is rögzítettek a
kamerák, hiszen a vadmacskák a délebbi, az itteninél melegebb éghajlaton érzik
igazán jól magukat. A tátrai ragadozók között kiélezett versengés folyik a
táplálékért a hiúzok és a farkasok, de a medvék és a hiúzok között is.
„Érdekesek azok a megrágott fák, amelyeket a medvék harapdálnak meg. Filmre
vettünk például egy medvét, ahogy egy másik medve ürülékében fetreng a füvön” –
mondta Majko. A fotócsapdák
számos más állatfaj életébe is bepillantást engednek a szakembereknek.
Néha előfordul, hogy egyik-másik kamera egyszerűen eltűnik.
Emiatt legújabban a természetvédők úgy helyezik el ezeket a kamerákat, hogy
minden kamerát lásson egy másik kamera is, bár a szakemberek szerint néhány
fotócsapdát maguk az állatok semmisítettek meg. A vadon élő állatok
megfigyelése mellett a fotócsapdák több esetben rögzítették nem csak a nemzeti
park látogatási rendjében foglaltak megsértését, hanem a védett területen
elkövetett bűncselekményeket is. „Néhány esetben rögzítettük, amint egyesek a
jelzett turistaútvonalon kívül közlekedtek. Dokumentálva van az is, ahogy
emberek csákánnyal a kezükben várnak a mormoták járatainál, de rögzítettünk
orvvadászokat, erdei termések és vadvirágok, pl. tárnicsok illegális
gyűjtögetőit is” – tette hozzá az igazgató, hozzátéve, hogy ezeket a
felvételeket a természetvédők átadták a rendőrségnek.
A fotócsapdákat olyan pontokra helyezik ki a természetvédők,
ahol gyakran mozognak a vadállatok. „Ezek olyan sűrűn látogatott erdei
vadcsapások, ahol a parkőrök gyakran találnak állati ürüléket, vagy az
összerágott fákon rendszeresen észlelik az állatok mozgásának nyomait. Ezek a
csapások leggyakrabban egy-egy nyergen, vagy egy nagyobb szikla alatt vezetnek”
– mondta Majko. Az egyik kamera például rögzítette egy borz, egy hiúz és egy
nyomkövetővel ellátott medve találkozását. Néhány kamerát úgy helyeztek el,
hogy az állatok rögzítése mellett a szép hátteret is látni lehessen. Ezek a
felvételek a természetvédők munkájának népszerűsítésében, valamint az
oktatásban játszanak fontos szerepet. „Úgy gondoljuk, hogy a hegység
népszerűsítésében és az oktatásban a fotóknál nagyobb jelentősége van a mozgó
képeknek, bár a dokumentáláshoz a fényképek jobban megfelelnek” – tett hozzá az
igazgató. A nemzeti park az elkövetkező években szeretné tovább bővíteni a
fotócsapdákkal megfigyelt területeket. „Érdeklődünk a modern fotócsapdák iránt
is, hiszen az első ilyen szerkezetek még aktatáska nagyságúak voltak, a maiak
már a zsebben is elférnek” – fejezte be Majko. Arról, hogy ezek a fotócsapdák
pontosan hol vannak elhelyezve, az igazgató nem szeretne beszélni, mindössze
annyit közölt, hogy jelenleg több mint 30 kamerát használnak a nemzeti park
szakemberei.
Forrás: http://poprad.korzar.sme.sk,
Fotó: spravatanap.sk
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése