2013. szeptember 30., hétfő

A fotócsapdák a tilosban járókat is rögzítik

A fotócsapdák elmúlt 5 éves működéséről a Tátrai Nemzeti Park Igazgatósága (Spárva TANAPu) által most kiadott jelentésből többek között azt is megtudhatjuk, hogy a nemzeti parkban jelenleg több mint 130 medve él. A fotócsapdák nem csak a védett területek ellenőrzésére szolgálnak, de segítséget nyújtanak a szakembereknek a nemzeti parkban élő ritka állatfajok azonosításában is. A több tucat fotócsapdának köszönhetően a természetvédők pontosabban fel tudják térképezni a Tátrában élő nagyragadozókat. „Átfogó képet kaphatunk például a medvepopulációról, hiszen a Tátrában rögzített DNS mintákkal és a műholdas nyomkövető rendszer adatival kombinálva viszonylag pontosan számon tarthatjuk ezeknek az állatoknak az életét” – mondta el Pavol Majko, a TANAP igazgatója.

A fotócsapdák abban is segítséget nyújtanak, hogy a szakemberek bepillantást nyerjenek más nagyragadozók életébe. A természetvédők adatai szerint a Tátrában 25-30 farkas és 10-12 hiúz él. Nemrégiben az optimális életterétől jóval északabbra felbukkanó vadmacskát is rögzítettek a kamerák, hiszen a vadmacskák a délebbi, az itteninél melegebb éghajlaton érzik igazán jól magukat. A tátrai ragadozók között kiélezett versengés folyik a táplálékért a hiúzok és a farkasok, de a medvék és a hiúzok között is. „Érdekesek azok a megrágott fák, amelyeket a medvék harapdálnak meg. Filmre vettünk például egy medvét, ahogy egy másik medve ürülékében fetreng a füvön” – mondta Majko. A fotócsapdák számos más állatfaj életébe is bepillantást engednek a szakembereknek.
Néha előfordul, hogy egyik-másik kamera egyszerűen eltűnik. Emiatt legújabban a természetvédők úgy helyezik el ezeket a kamerákat, hogy minden kamerát lásson egy másik kamera is, bár a szakemberek szerint néhány fotócsapdát maguk az állatok semmisítettek meg. A vadon élő állatok megfigyelése mellett a fotócsapdák több esetben rögzítették nem csak a nemzeti park látogatási rendjében foglaltak megsértését, hanem a védett területen elkövetett bűncselekményeket is. „Néhány esetben rögzítettük, amint egyesek a jelzett turistaútvonalon kívül közlekedtek. Dokumentálva van az is, ahogy emberek csákánnyal a kezükben várnak a mormoták járatainál, de rögzítettünk orvvadászokat, erdei termések és vadvirágok, pl. tárnicsok illegális gyűjtögetőit is” – tette hozzá az igazgató, hozzátéve, hogy ezeket a felvételeket a természetvédők átadták a rendőrségnek.
A fotócsapdákat olyan pontokra helyezik ki a természetvédők, ahol gyakran mozognak a vadállatok. „Ezek olyan sűrűn látogatott erdei vadcsapások, ahol a parkőrök gyakran találnak állati ürüléket, vagy az összerágott fákon rendszeresen észlelik az állatok mozgásának nyomait. Ezek a csapások leggyakrabban egy-egy nyergen, vagy egy nagyobb szikla alatt vezetnek” – mondta Majko. Az egyik kamera például rögzítette egy borz, egy hiúz és egy nyomkövetővel ellátott medve találkozását. Néhány kamerát úgy helyeztek el, hogy az állatok rögzítése mellett a szép hátteret is látni lehessen. Ezek a felvételek a természetvédők munkájának népszerűsítésében, valamint az oktatásban játszanak fontos szerepet. „Úgy gondoljuk, hogy a hegység népszerűsítésében és az oktatásban a fotóknál nagyobb jelentősége van a mozgó képeknek, bár a dokumentáláshoz a fényképek jobban megfelelnek” – tett hozzá az igazgató. A nemzeti park az elkövetkező években szeretné tovább bővíteni a fotócsapdákkal megfigyelt területeket. „Érdeklődünk a modern fotócsapdák iránt is, hiszen az első ilyen szerkezetek még aktatáska nagyságúak voltak, a maiak már a zsebben is elférnek” – fejezte be Majko. Arról, hogy ezek a fotócsapdák pontosan hol vannak elhelyezve, az igazgató nem szeretne beszélni, mindössze annyit közölt, hogy jelenleg több mint 30 kamerát használnak a nemzeti park szakemberei.

Forrás: http://poprad.korzar.sme.sk, Fotó: spravatanap.sk

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...