2012. június 21., csütörtök

Hogyan éljük túl a vihart a hegyekben?


Mielőtt a hegyekbe indulunk, mindig tájékozódjunk az ott várható időjárásról. Amennyiben vihart jeleznek a meteorológusok, halasszuk el a túrát. Még ha optimista is az előrejelzés, ha süt is a nap, és a hőmérő + 20 °C-nál magasabb értéket mutat, akkor is mindig legyen nálunk meleg ruha és esőkabát. Az időjárás a hegyekben gyorsan változik.
Mit tegyünk abban az esetben, ha viharba kerülünk a hegyek között?
 
Ne feledjük, hogy a magashegyekben a közeledő vihar első jele az ún. csendes kisülés néven ismert jelenség. Ennek jellemzői a halk sziszegő hang, a száraz csattogó széllökések, amelyek felborzolják az ember haját. Amennyiben ezt a jelenséget észleljük, a lehető leghamarabb keressünk menedéket.
Van egy biztonsági szabály, az ún. 30-30. Ez azt jelenti, hogy ha a villámlás kevesebb mint 30 másodperccel követi a mennydörgést, akkor gyorsan menedéket kell keresni. A villámlás akár több tucat kilométerrel is megelőzheti a vihart, és olyankor is lecsaphat, amikor még nincsenek felhők a fejünk fölött. A második 30-as azt jelenti, hogy az utolsó dörgés után még legalább 30 percig ne hagyjuk el a menedéket. A vihar elvonulásának korai feltételezése azt eredményezheti, hogy a szabadban villámcsapásnak tesszük ki magunkat.
Hogyan számítsuk ki a vihar és a köztünk lévő távolságot? Szorozzuk meg a villámlás és a dörgés között eltelt időt 0,33-al. Pl. ha ez az idő 5 másodperc, akkor ez szorozva 0,33-al az 1,65, vagyis a vihar 1,65 kilométerre van tőlünk.
Amikor a vihar első jelei megjelennek a hegyekben, nem számít, hogy elhalad mellettünk. A lehető leghamarabb le kell menni a hegyről, elkerülve a csúcsokat, a gerinceket, a patakokat, a vízmosásokat, a magányosan álló fákat és a nyitott tereket. Ne felejtsük el kikapcsolni (nem lehalkítani, kikapcsolni) a mobiltelefont. Amennyiben nem tudunk gyorsan menedéket találni, rejtőzzünk el a szélmentes oldalon, de soha ne térjünk le az ösvényről.
Ha nem tudunk a vihar elől védett helyre menekülni, a hátizsákunkra ülve, ülő helyzetben, felhúzott lábakkal várjuk ki a vihar végét. Minél nagyobb a távolság az ember lábai között, annál nagyobb a villámcsapás veszélye.
Ne feledjük, hogy a villám ritkán csap emberbe. Általánosságban elmondható, hogy a villámcsapás akkor öl, ha lepattan a fákról vagy a sziklákról. Tehát sem fához, sem sziklához ne támaszkodjunk, ezektől mindig legalább 1 méter távolságba legyünk. Ha egy barlangban vagy üregben keresünk menedéket, ne feledjük, hogy fejünk és a barlang teteje között legalább 3 méter távolságnak kell lennie.
A magas fák vagy nagyobb facsoportok nem nyújtanak védelmet. Keressünk inkább alacsonyabb bokrokat és kisebb fákat.
Ne érintsünk meg fémből készült tárgyakat, pl. a haladást segítő láncokat, létrákat, sziklahágcsókat. Ezektől a lehető legtávolabb helyezkedjünk el. Annak ellenére, hogy ezek a néphittel ellentétben nem vonzzák a villámot, képesek elektromos kisülést előidézni. Kivételt képeznek a mászás során használt szögek és a csákány, amelyektől nem kell megszabadulni, amennyiben a kötélen ér el minket a vihar. Ezek akár hasznosak is lehetnek.
Ha a vihar hegymászás közben kap el minket, tovább kell mászni. Nincs más választásunk, mint összefűzött lábakkal megérinteni a falat.
Amennyiben csoportosan mozgunk a hegyen, ne fogjuk meg egymás kezét, így ha esetleg villámcsapás ér bennünket, az nem érinti a csoport többi tagját.

Mit tegyünk, ha sík terepen ér el minket a vihar?
Amennyiben autóban vagyunk, a fáktól, állványzatoktól, elektromos vezetékektől távol álljunk le az autóval.
Ha a vihar nyílt terepen túrázva ér el minket, magunk alá húzott lábakkal guggoljunk le. Ne üljünk le a puszta földre (inkább a hátizsákra).

Amennyiben villámcsapás ér valakit
Alkalmazzunk mesterséges légzést szájból-szájba, valamint szívmasszázst. Ez nagyon fontos, mivel a villámcsapás következtében bekövetkező leggyakoribb halálok a szívmegállás. A villámcsapás következtében az emberi szervezetben nagy feszültség keletkezik, ami idegrendszeri károsodást okozhat, legrosszabb esetben hosszabb ideig tartó ideg- és légzésbénulás állhat be. Ez a légzés és a vérkeringés megálláshoz vezethet.
Azonnal értesíteni kell a legközelebbi mentőegységeket. A villámcsapás minden áldozatát – még a látszólag sérülésmentesek is – meg kell vizsgálni egy kórház sürgősségi osztályán. Ha ezt elmulasztjuk, az áldozat élete és egészsége forog veszélyben, hiszen akár egy későbbi időpontban is szívritmuszavar léphet fel.
Forrás: http://www.eioba.pl, Fotó: beskidy24.pl

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...