1595-ben született Frölich Dávid (1595-1648) késmárki zipser matematikus, csillagász és geográfus, a késmárki latin iskola rektora, aki az első név szerint ismert hegymászó (de nem az első hegymászó) volt a Tátrában.
Hirdetés
420 évvel ezelőtt, 1595-ben született Frölich Dávid (1595-1648) késmárki zipser matematikus, (a „császári királyi matematikus egész Magyarországon” cím birtokosa), csillagász és geográfus, a késmárki latin iskola rektora, aki az első név szerint ismert hegymászó (de nem az első hegymászó) volt a Tátrában, aki sok szempontból megelőzte korát. Hírnevét nem tudományának köszönhette, hanem annak, hogy elsőként mászta meg a Magas-Tátra csúcsait, mégpedig 1615-ben. 1639-ben Bártfán megjelent „Medulla Geographiae practicae” c. kétkötetes művében leírta, hogy 1615. júniusában két társával együtt a magasabb régiók kutatása céljából megmászta a Tátra “legmagasabb csúcsát”. Ebben a leírásban megemlíti, hogy a már ismert úton jutottak fel a csúcsra, minden valószínűség szerint tehát a csúcson már előtte is jártak.
Medulla Geographiae practicae
420 éve született Frölich Dávid-1
A leírásból nem derül ki, hogy melyik volt ez a csúcs, a múlt század végéig a Lomnici-csúccsal azonosították, de Grósz Alfréd kutatása szerint ez a Késmárki-csúcs volt. Biztosan nem ez volt az első tátrai csúcsmászás, de ez az első irodalmilag dokumentált, viszonylag pontos adatokkal. Fenti művében Frölich így írt a Tátráról:
„Magyarország hegységei között az első helyet a Kárpátok foglalják el, melyeket a hegyek kopasz volta miatt a szlávok Tatry vagy Tarczal néven említenek. Legvadabb a hegység a Szepességen és legmagasabb, csaknem a felhők felé emelkedő csúcsai Késmárk közelében vannak, miért is ezt a hegységet, mely meredekség és vadság tekintetében a svájci, olasz és tiroli Alpokat is felülmúlja és csaknem járhatatlan, Késmárki hegységnek vagy havasoknak is nevezik. A Liptó megye felé hajló csúcsának neve Kriván.”
