A Rainer-kunyhó gondnoka, Peter Petras a 2013-as esztendőt Rainer-emlékévnek nyilvánította, a legrégebbi tátrai menedékház ugyanis ebben az évben hármas évfordulót ünnepel.
Hirdetés
A Magas-Tátrában található Rainer-kunyhó gondnoka, Peter Petras a 2013-as esztendőt Rainer-emlékévnek nyilvánította, ebben az évben ugyanis a legrégebbi tátrai menedékház hármas évfordulót ünnepel. 180 évvel ezelőtt, 1833-ban írták alá a bérleti szerződést a gróf Csáky család és Rainer János György Tátrafüred bérbeadásáról, 150 évvel ezelőtt, 1863-ban határozták el a Rainer-kunyhó felépítését, és végül 15 évvel ezelőtt, 1998-ban nyitották meg újból a kunyhót a nagyközönség előtt.
Peter Petras mindhárom eseményről méltóképpen kíván megemlékezni. A hagyományos „Kunyhó ünnepe” elnevezésű rendezvényre ezúttal augusztus 17-én kerül sor, ekkor góral zenészek szórakoztatják a turistákat, akiknek egy rövid versenyen alkalmuk lesz kipróbálni a tátrai teherhordók hátikosarának használatát, megkóstolhatják a helyben készült pörköltet, és a gyerekeknek is különböző programokat szerveznek a kunyhó közelében – részletezte a programot Peter Petras.
150 évvel ezelőtt, 1863-ban láttak hozzá a Tátra legrégebben épült menedékháza, a Rainer-kunyhó felépítéséhez. Az építkezés 1863-ban kezdődött, és 2 évvel később, 1865-ben fejeződött be. Egy alapozás nélküli, kőből épült házat építettek, kis ablakokkal, melyek inkább a szellőzést, mintsem az épület megvilágítását szolgálták. Az épület berendezése priccsekből és egy kandallóból állt, tetejét zsindelytetővel borították, falának réseit mohával tömték be. A házikóban nem volt alkalmazott, és hivatalosan nevet sem adtak neki, de a vendégek spontán Rainer-kunyhónak vagy Rainer-menedékháznak kezdték nevezni. Az épület bejárata fölé egy magyar nyelvű emléktáblát helyeztek el „Rainer emlék 1865“ felirattal. A Rainer-kunyhó 1301 méter tengerszint feletti magasságban fekszik, története pedig nem szűkölködik fontos eseményekben. 1863-ban védkunyhóként épült, azaz nem volt benne vendéglős. Az erre járók alvásra, pihenésre használták, ide húzódtak be, ha rosszra fordult az időjárás. „Aztán 21 évvel később, amikor a közelben felépült a Zerge szálló, a kunyhó sorsa megpecsételődött, innentől már jobbára csak az új menedékház raktárjaként használták. Később üzemanyagraktárnak, hulladéktárolónak használták, és csak a Zerge szálló bezárása után került napirendre a kunyhó megmentése” – mondta Peter Petras. A menedékház az 1980-as évekre szinte teljesen lepusztult, amikor Petras 1997-ben aláírta a bérleti szerződést, gyakorlatilag egy romot vett át. A gondnok aztán a korabeli tervek alapján újjáépítette, és egy évvel később, 1998. június 13-án ismét megnyílt a nagyközönség számára. A tulajdonos hatalmas lelkesedéssel gyűjti a Tátra relikviáit, amelyeket a kunyhóban állítottak ki. A menedékházban egy büfé is üzemel.
A gondnok, Peter Petras idén egy személyes jubileumot is ünnepel, hiszen most 50 éve kezdett el a Magas-Tátrában dolgozni, mint teherhordó. Mint mondja, az 50 év úgy elrepült, mintha csak 50 perc lett volna, az évek gyorsan követték egymást. Véleménye szerint a Tátra legrégebben épült menedékháza ennyi év után rászorulna némi rekonstrukcióra, hiszen a legutóbbi felújítási munkákat 10 évvel ezelőtt, 2003-ban végezték az épületen. Minden régi épületnek megvannak a gyenge pontjai, ez alól a Rainer-kunyhó sem kivétel. A kunyhónak nincsenek alapjai, ezért a víz beszivárog az épületbe. Meg kellene oldani a vízelvezetést, hátrafelé ki kellene tolni a tető síkját, hogy az eső ne érje közvetlenül a ház falát, ezzel távol tarthatnák az esővizet a falaktól. „Még sok munkára lenne szükség, új padlóburkolatot kellene lerakni, meg kellene oldani a vízelvezetést. Ezeket a javításokat feltétlenül meg kell csinálni” – mondta a gondnok. A probléma azonban szerinte az, hogy csak bérli a kunyhót, és nem éri meg nagyobb beruházásba fektetni a pénzét. Nem zárja ki azonban, hogy a fenti munkákat így is elvégezteti.