A Magas-Tátra első via ferratája közelebbről Hír

Nagy Árpád
Nagy Árpád
2021/09/06
Hirdetés
2021 nyarán Szlovák Turisztikai Klub megépítette az első via ferrata (ún. klettersteig) utat a Magas-Tátrában. Az eredeti terv szerint a Tátra első vasalt útja a Malompataki-völgyből (Mlynická dolina) az Elülső-Szoliszkóra (Predné Solisko) vezetett volna, ezt azonban természetvédelmi okokból végül nem engedélyezték, így az új via ferrata a Vörös-torony-hágóban (Priečne sedlo) a vezet, a meglévő, hagyományos láncos út alternatívájaként. A hiking.sk oldal szerkesztői elmentek és megnézték, hogy milyen ez az új ferrata.
2012-ben merült fel először a Magas-Tátra magashegyi környezetében egy modern via ferrata kiépítésének ötlete. A tervek szerint azt a Kis-Nyereg-hágó (Sedlo Sedielko) és a Vörös-torony-hágó között kellett volna megvalósítani, annak idején még a térképre is felkerült, de végül ott is maradt.

Azóta többé-kevésbé sikertelen próbálkozások történtek, míg végül 2021 augusztusában valóban elkészült az első tátrai via ferrata – a Vörös-torony-hágóban, a meglévő láncokkal párhuzamosan. A terepen történő munkálatok június végén kezdődtek, a hivatalos megnyitóra 2021. augusztus 19-én, csütörtökön délben került sor. A via ferrata a „Hegyek határok nélkül – a túraútvonal-hálózat integrálása a határokon átnyúló turisztikai termékekbe” projekt keretében épült. A Vörös-torony-háfóba vezető új klettersteig egyirányú, a Kis-Tarpataki-völgyből a hágóba vezető láncoktól jobbra vezet. Teljes hossza 430 méter, az építők ajánlják (de nem teszik kötelezővé) a ferrata szett használatát.
Pénteken Felsőtátrafüreden (Horný Smokovec) a projekt befejezése alkalmából konferenciát rendeztek, de még ez az esemény sem szolgált elegendő információval és fotóval. Ha többet akartunk tudni, akkor el kellett menni és saját szemünkkel kellett megnézni ezt az új vasalt utat.
Vasárnap reggel jó idő ígérkezett, ezért kora reggeli indulást tervezünk, hogy elkerüljük a forgalmi dugókat és a zivatarokat. Fél hétkor leparkoltuk a kerékpárokat a Tarajkán (Hrebienok), és élveztük a napfelkeltét. A kiadós reggelinek köszönhetően megállás nélkül gyalogoltunk a Téry menedékházig (Téryho chata), ahová fél kilenc előtt érkeztünk meg. Messze nem voltunk egyedül a völgyben. Kellemesen meglepődtem azokon a túrázókon, akik ilyen korán kezdik a túrát. Csak a menedékház után derül ki, hogy szinte mindenki hegyi vezetővel van vagy hegymászó, és a legtöbben a Jég-völgyi-csúcsra (Ľadový štít) mennek. Szóval csak mi mentünk a Vörös-torony-hágó felé, torlódás inkább csak a Jég-völgyi-csúcs gerincén alakult ki.





Lelkesen kerestük a ferratát, de az nem nagyon feltűnő. A drótkötelet szinte csak a beszállásnál vesszük észre, ma még hiányoznak a ferratához iránytó, ígért jelzőtáblák és jelzések. A beszállás közvetlenül a láncok mellett, a sárga jelzésnél van.
Lelkiismeretesen felkészültünk, felvesszük a beülőt, elővesszük a ferrata felszerelésünket és felvesszük a sisakot, csak a kesztyű hiányzik. Talán a via ferratáknak is köszönhetően a szlovák turisták körében lassan a tátrai túrafelszerelés természetes részévé válik a sisak, ahogyan azt egyre több lengyel turistánál is látható. Ennek az ilyen törmelékes lejtőkön, sziklafalakon minden bizonnyal létjogosultsága van.
Már a beöltözéskor világossá válik számunkra, hogy a Vörös-torony-hágón történő átkelés a via ferratán a megszokottnál több időt vesz igénybe – köszönhetően a ferrata szettel való közlekedésnek és a gyakori karabiner kattogásnak. Elég sok vas van az útban – szinte csak lépcsőfokok vannak. A ferrata kötél a klasszikus tátrai láncokkal ellentétben feszes és erős, én személy szerint nagyobb biztonságban érzem magam rajta.
Az útvonal talán egy kicsit szellősebb, mint a láncokon, tömör sziklán és itt-ott füvön vezet. Néhány helyen úgy éreztem, hogy nagyon közel vagyunk az eredeti láncokhoz, de nem éreztük, hogy a kövekkel veszélyeztetnénk az ösvényt. Kivéve talán a legmagasabb ponton. Kellemes meglepetés, hogy kb. 10 méter szinttel a Vörös-torony-hágó fölé jutunk, ahol van hely a pihenésre, amit természetesen kihasználtunk. Lefelé, a Nagy-Tarpataki-völgybe (Veľká Studená dolina) is biztosított út vezet. Ez a rész teljes mértékben érzékelteti azokat a kétségeket, melyek között a ferrata épült. Az egyértelműen egyirányúnak (a Kis-Tarpataki-völgyből a Vörös-torony-hágó irányába) szánt emelkedéshez képest itt nem vagyunk biztosak az építtető szándékában – hogy szintén egyirányú-e, és hogy ereszkedésre vagy feljutásra is szolgál-e. Valójában ez egy nagy törmelékvályú, és az új út utolsó biztosító pontja pontosan fölötte, viszonylag szilárd sziklában található. Néhány túrázó, aki a hágó túloldaláról jött, ki is használta ezt, hogy felmásszon a Vörös-torony-hágóba.
Itt levettünk a felszerelésünket, és továbbindultunk a Hosszú-tavi menedékház (Zbojnícka chata) felé. Megcsodáltuk a Vörös-torony (Široká veža) és a Varangyos-tavi-csúcs (Javorový štít) falán mászó sziklamászókat. Kötelező megálló a menedékháznál, és hamarosan visszaértünk a Tarajkára, ahol alig vártuk, hogy letekerjünk a bringákkal.
Értékelésünk
Milyen benyomásaink vannak az első magashegyi terepen megtett via ferrata túránkról? A Kis-Tarpataki-völgyből a Vörös-torony-hágóba kiépítettek egy harmadik útvonalat, ami elég érdekes fejlemény a néhány évvel ezelőtti egyirányúsághoz képest. Számomra az a kérdés, hogy ez megjelenik-e majd a térképeken, és ha igen, hogyan, mivel szinte teljesen megegyezik a meglévő nyomvonallal. Úgy tűnik, tervezik, hogy a Téry menedékházban is lehet majd kölcsönözni ferrata szettet, de a legközelebbi kölcsönző egyelőre Ótátrafüreden (Starý Smokovec) van.
A ferrata fix drótkötele kellemesebben kezelhető, mint a klasszikus tátrai láncok. Személy szerint azt mondanám, hogy a ferrata mászása egyszerűbb és biztonságosabb. Nem vagyunk tapasztalt ferratások, és nem tudjuk megítélni a nehézséget, de a megnyitón elhangzottak szerint ez egy „A”, talán „B” nehézségű lehet. Majd meglátjuk a hivatalos tájékoztató táblákon.
Körülbelül fél órába telt, amíg megmásztuk a vasalt utat, a felszerelés fel- és levételével együtt. A hosszú megközelítés és visszatérés miatt azonban ez egy egész napos túra. Mindenképpen javasoljuk, hogy aki szeretné használni ezt az utat, hozzon magával ferrata felszerelést és védősisakot, bár véleményem szerint a ferrata szett bármelyik via ferratán szükségtelenül hamis biztonságérzetet ad. Megtart, ha leesel, de nem akadályozza meg, hogy kirepülj a falból. Ha pedig mélyen a kötél alá kerülsz, ami különösen a nehezebb ferratáknál fordul elő, akkor tudnod kell pruszikolni, hogy vissza tudj mászni, vagy valakinek fel kell húznia téged egy kötéllel.
Talán azok a lengyelek, akikkel találkoztunk, fogalmazták meg legjobban. „Végre valami új”.


 
Tények a Vörös-torony-hágóról:
- A Vörös-torony-hágó kétirányú túraútvonal, amely a Kis-Tarpataki-völgyből (a Téry menedékháztól) a Nagy-Tarpataki-völgybe (a Hosszú-tavi menedékházhoz) vezet.
- Ezt a hágótúrát tartják a Tátra szlovák oldalának technikailag és kondicionálisan legnehezebb túrájának.
- A Vörös-torony-hágóba vezető útvonal a Kis-Tarpataki-völgy oldalán meglévő kitettsége miatt a párhuzamos láncos útvonal kiépítéséig hosszú ideig egyirányú volt. A Téry menedékházból érkezve a jobb oldali láncos útvonalat használják felfelé, a bal oldali pedig lefelé.
- Ezekhez az útvonalakhoz mostantól egy új útvonal – via ferrata – csatlakozik, amely a meglévő láncoktól jobbra található. Ez az útvonal egyirányú!
- Az építők eredetileg „C” nehézségű ferrátát terveztek, de végül „A” nehézségű ferráta készült – ez a legkönnyebb a hat fokozatú, Schall-féle nehézségi skálán, amelyet leggyakrabban használnak a ferráták értékelésére.


Forrás és fotó:
https://hiking.dennikn.sk; https://www.tatryportal.sk; Wojewodzic Wojewodzic

Hirdetés
Hirdetés