„A Tátra Nemzeti Park
(TANAP) faállományát is veszélyeztetheti a globális felmelegedés és az esők
hiánya” – mondta Peter Fleischer, a TANAP Állami Erdészeti Kutatóállomás
igazgatója. Elsősorban a lucfenyő és a vörösfenyő, de más fajok is különösen
veszélyeztetettek. A jelenlegi mérési eredmények azt mutatják, hogy a TANAP
erdőállománya több szén-dioxidot vesz fel, mint amennyit a légkörbe enged, ami
az egészséges erdő jele. Fleischer azonban figyelmeztet, hogy a globális
felmelegedés és a nedvességhiány fiziológiás változásokat okozhat a fákban, ami
növekedés csökkenését és gyengülését eredményezheti, ez pedig csökkentheti a
fák CO2 elnyelési képességét.
Az éghajlatváltozás
negatív hatásait a TANAP Állami Erdők az aktív gazdálkodással igyekszik enyhíteni,
melynek során más fafajtákat ültetnek fenyőfajokkal. Ezek a fák természetes
módon előfordulnak a Magas-Tátrában, bár nem egy adott helyen találhatók. Az
erdők leggyakoribb fajai a lucfenyő, a erdei fenyő, a juhar, a jegenyefenyő, a
kőris és a hárs.
A Magas-Tátrát 2004
novemberében sújtó hurrikán után az erdészek intenzíven foglalkoztak a helyzet
megoldásának lehetőségeivel. Ennek oka az, hogy ha nagy területet hirtelen
erdősítenek, a levegőbe jutó szén-dioxid (CO2) mennyisége jelentősen
megnő. Az erdészek végül úgy döntöttek, hogy az erdő egy részét fenntartják a
természetes regeneráció céljára, míg más területeket aktívan kezeltek. Az évek
során rendszeresen mérték a szén-dioxid-szintet, annak felvételét és
kibocsátását – azaz hogy az erdő mennyi szén-dioxidot nyel el a fotoszintézis
során és mennyit enged a légkörbe. A 2004. évi katasztrófa után a CO2 kibocsátás
mértéke meghaladta az elnyelés mértékét, mivel az erdők nélküli talaj és a
lebomló fák több széndioxidot engedtek a légkörbe. Körülbelül három-négy év
elteltével a gyepeknek és a lágyszárú növényzetnek köszönhetően a helyzet
javulni kezdett.
Annak érdekében, hogy
a TANAP erdészei a lehető legpontosabb eredményeket kapják, 2018-ban
kutatóállomást nyitottak. A TANAP Állami Erdők mellett a közös projektben részt
vett a zólyomi Műszaki Egyetem, valamint a teljes projektet finanszírozó
Tudományos és Kutatási Ügynökség is. „A projekt időigényes, pénzügyi és szakmai
oldalról is voltak nehézségek. Több évig tartott az előkészítés. Ennek
eredményeként modern kutatóállomást alakítottak ki a nemzeti park erdőiben,
amely másodpercenként 150-szer méri a CO2 áramlást, 30 percenként pedig
átlagolt mérési eredményeket kapunk” – mondta Peter Fleischer.
A Tátrában a vihar 8
ezer hektár területét döntött le, a letarolt fák mennyisége kb. 2 millió m3
volt. A regenerációt kétféle módon lehet biztosítani - az erdő természetes
módon történő helyreállításával vagy az aktív gazdálkodással. A természetes út
a terület hosszabb idejű megújulását jelenti, ugyanakkor csökkenti az erdő azon
képességét, hogy megkösse a CO2-t, amely így kerül a légkörbe.
Az aktív gazdálkodás ugyanakkor
fásítást jelent, amely elősegíti a talajból kibocsátott szén-doxid mennyiségének
csökkentését, növeli az erdő szén-dioxid felszívódási képességét, és egyúttal
az újratelepítés gyorsabb formáját jelenti.
Szlovákia az Európai
Unió más országaival együtt elkötelezte magát, hogy 2030-ra kb. 40 %-al
csökkenti a szén-dioxid kibocsátást. 2050-re az Európai Bizottság tisztviselői
teljes karbonsemlegességet szeretnének elérni, ami azt jelenti, hogy csak annyi
szén-dioxid keletkezik Európában, amelyet a természet képes felszívni.
