165 évvel ezelőtt, 1851.
november 4-én született dr. Déchy Mór (1847-1917) utazó, geográfus, földrajzi
felfedező, a Kaukázus egyik első kutatója, a magashegyi fotózás egyik úttörője.
Korának legnevesebb magyar hegymászója 1874-ben a Magyarországi Kárpátegyesület
meghívására kereste fel a Tátrát. 1874. augusztus 31-én ő volt az, aki Döller
Antal, Schwartz Pál, Jozef Schäferling társaságában, Still János vezetővel és
Horvay Sámuel teherhordóval a Gerlachfalvi-próbán át elsőként (a csúcs hetedik
megmászójaként) jutott fel a korábban más útvonalon már meghódított
Gerlachfalvi-csúcsra. 1874. szeptember 3-án ő mászta meg elsőként a
Tátra-csúcsot, Ruman János és Spitzkopf Márton vezetők kíséretében. Déchy Mór nevét
a Tátra-csúcs keleti mellékcsúcsa, a Ruman-tavak felett magasodó Déchy-csúcs
(Dračí štít), valamint az annak közelében található Déchy-csorba (Dračie sedlo)
őrzi.
Déchy Mór neve leginkább a
Kaukázusban végzett feltáró-kutató munkája révén vált ismertté. Szaktudósok
társaságában hét nagy utazást vezetett a hegységben, ő volt az első magyar, aki
5000 méternél magasabb csúcson (az Elbrusz nyugati csúcsán) járt. Szintén ő
volt az első magyar hegymászó, aki a Matterhorn és a Mont Blanc tetején állt.
