Az
1870-es években kezdte meg sikerekben bővelkedő tátrai tevékenységét a 160 évvel ezelőtt a Torontál megyei Óbébán (ma Románia) született dr. Téry Ödön
(1856-1917) orvos, a magyar turistamozgalom egyik megalapítója, a Tátra nagy
szerelmese. 1876. augusztus 11-én Schwartz Pál, Still János és Horvay Jakab
vezetőkkel ő mászta meg elsőként a Közép-orom csúcsát, melynek megmászását
korábban még a nevesebb Tátra-írók, valamint a vezetők is a lehetetlenségek
közé sorolták. Egy évvel később, 1877. augusztus 6-án Spitzkopf Márton
vezetővel szintén ő volt a Fecske-torony első megmászója. Téry Ödön elsősorban
nem hegymászóként, hanem a Tátra ügyének harcosaként vált ismertté,
1889-1891-ig a Magyarországi Kárpátegyesület (MKE), 1892-1910 között pedig a
Magyar Turista Egyesület (MTE) ügyvivő alelnöke majd elnöke is volt.
Dr.
Téry Ödön nevét őrzi a Magas-Tátra legmagasabban fekvő menedékháza, az Öt-tó
mellett álló Téry-menedékház. 1889-ben az MKE Budapesti Osztályának választmányi
ülésén dr. Téry indítványozta, hogy szavazzanak meg bizonyos összeget a
Magas-Tátrában egy menedékház felépítésére, lehetőség szerint az Öt-tó
katlanában. Ekkor kezdték meg a pénz gyűjtését a menedékház felépítése
céljából létrehozott pénzügyi alapba. 1897 februárjában született meg a
végleges döntés a menedékház helyéről, majd Pfinn József tervei alapján Majunke
Gedeon szepesszombati építész vezetésével 1898-1899-ben felépült a ma is álló
épület. Időközben (1898-ban) elkészült az Öt-tóhoz vezető turistaút is, ezek után
a terméskőből épült, emeletes menedékházat 1899. augusztus 21-én megnyitották
a turistaforgalom előtt.
Szintén
dr. Téry Ödön nevét viseli a Magas-Tátra nyolcadik legmagasabb csúcsa, az
Öt-tavi-katlan és a Nagy-Papirusz-völgy közötti Téry-gerincen emelkedő
Téry-csúcs (Malý Pyšný štít, 2591 m), valamint a Téry-horhos és a Téry-kuloár.
A Téry-csúcs a Fecske-torony (Pyšný štít) északnyugati szomszédja, melyet 110
évvel ezelőtt, 1901. július 17-én Dőry Gyula mászott meg elsőként.
