![]() |
| Fotó: Mika László Tamás |
Sok turistának gondot
okoz az időjárás előrejelzések megbízhatóságának a kérdése. Ezzel kapcsolatban
mindenkinek megvannak a saját szokásai, szájról-szájra járnak a jobbnál-jobb
tippek, mindenfelől újabb és újabb tippeket, ötleteket kapunk. Az alábbi, a www.goryiludzie.pl oldalon
megjelent cikk szerzői az időjárás előrejelzéssel kapcsolatos mítoszok
megdöntésével próbálnak meg eligazodást nyújtani az információk tengerén.
Egyúttal bemutatják azokat az oldalakat, ahol a hegyekre (elsősorban a
Lengyel-Tátrára) vonatkozóan a legpontosabb előrejelzéseket kaphatjuk. A cikk
első részében áttekintés kapunk a legismertebb előrejelző oldalakról, a második
felében pedig választ kaphatunk néhány gyakran felmerülő kérdésre.
Hol keressünk időjárás előrejelzést?
METEO ICM – a legismertebb, időjárás
előrejelzéssel foglalkozó lengyel intézet, ahol 4 km-es (UM) és 13 km-es
(COAMPS) modellek jelzik a várható időjárást. Az UM modell a hegyekkel
kapcsolatos előrejelzései pontosságáról ismert, négy km-es rácsozatának
köszönhetően az előrejelzési szolgáltatók élvonalába tartozik. Mielőtt azonban
ennek alapján tervezzük hegyi túráinkat, ne feledjük, hogy az oldalon elérhető
meteogramok emberi beavatkozás, javítás nélkül készülnek, tisztán csak az
algoritmus számszerű eredményeinek alapján. Annak minden következményével
együtt. Így aztán azzal is tisztában kell lenni, hogy az UM adatai a
tengerszint feletti magasság növekedésével párhuzamosan a mért pontot tekintve egyre
kevésbé pontosak, így a nagy magasságban mutatott előrejelzései csak viszonylag
pontosak.
METEOPROGNOZA – az oldal kinézete első
pillantásra nem túl vonzó, ennek ellenére valami teljesen egyedit kínál. A WRF
modellnek köszönhetően a rácssűrűsége 1,3 km, ami egyedülálló a Tátrában és a
Havasalján (Podhale). Mindenkinek javasoljuk, hogy tanulmányozza ezt az oldalt.
ONET – az ONET az egyik legnagyobb, időjárás
előrejelzéssel foglalkozó magánintézmény Lengyelországban, amely az ECMWF,
UKMO, GFS, Hirlam és a WRF modellek kombinációját használva adja ki
előrejelzéseit. A különböző modellek ügyes kombinációja egy valójában eléggé
megbízható előrejelzéshez vezethet.
Hol ne keressünk előrejelzést?
WP, Interia,
TwojaPogoda, TVN, AccuWeather, Mountain Forecast – ezeknél az előrejelzéssel
szolgáló szolgáltatóknál nem egyértelműek a forrásaik és a módszereik, ezért
nehéz megbízni az előrejelzéseik pontosságában.
YR.NO – sok turistának ez a norvég oldal az
elsődleges forrás a hegyek időjárásával kapcsolatban. Ugyanakkor a cikk írói
nem javasolják az oldal használatát a Lengyelország középső részétől délre eső
hegyeket illetően. Félreértés ne essék, az yr.no valóban egy nagyszerű
szolgáltató. A probléma az, hogy az általa kiadott előrejelzések pontossága
csak Lengyelország középső részéig megfelelő. Előrejelzéseik meglehetősen
pontosak a skandináv országokat és a Balti-tengert tekintve. A Szudéták és a
Kárpátok viszont távol esnek az általuk részletesen vizsgált területtől, ezekre
a hegyekre a globális, egyébként modern ECMWF modellt használva adnak ki
előrejelzést, melynek rácssűrűsége azonban túl gyenge, mindössze 16 km.
POGODYNKA – a lengyel Meteorológiai és
Vízügyi Intézet (IMiGW) hivatalos honlapja, amely a COSMO (7 km) és a GFS (27-70
km) modellt használva adja ki előrejelzéseit. Amíg ezek az előrejelzések
kevésbé tagozott terepen meglehetősen jónak mondhatók, a hegyekben ez sajnos
nem elegendő. Nem tudjuk pontosan, hogy a COSMO modell melyik változatát
használja az intézet, a múltban azonban ezzel a modellel akadtak problémák a
magashegyek körüli előrejelzések pontosságával kapcsolatban.
METEOPROG – kelet-európai projekt, amely
a korszerű WRF modell segítségével adja ki előrejelzéseit. A rácssűrűsége
azonban az ország középső részein csak 27, a tengerparton és a hegyekben pedig
csak 9 km. Ez viszont meglehetősen kevés ahhoz, hogy felvegye a versenyt a
METEO ICM szolgáltatással.
Hogyan működik ma az időjárás előrejelzés?
A rendelkezésre álló
előrejelzések túlnyomó többsége az ún. numerikus előrejelzések és származékaik
közé tartozik. A nagyteljesítményű szuperszámítógépeknek – melyek kapnak egy
adathalmazt a múltbeli és a jelenlegi időjárási körülményekről – az a feladata,
hogy pontosan megjósolják a jövőben várható időjárást, többek között a terep
adottságait, és más, rendkívül bonyolult tényezőt figyelembe véve.
Az előrejelzések azonosak, és mind egy kézből származnak?
Természetesen nem.
Rengeteg modellt (UM, COAMPS, COSMO, HIRLAM, WRF, GFS, ALADIN, ECMWF...)
használnak az időjárás előrejelzésére, mindegyiknek megvannak a maga előnyei és
hátrányai, és mindegyik eltérő módon működik a világ különböző részein.
A numerikus előrejelzések elkészítésében az ember is részt vesz?
Igen. Először is az
aktuális adatok összegyűjtésének szakaszában (nagyon kevés meteorológiai
állomás gyűjt automatikusan adatokat, gyakran előfordul, hogy valakinek a
szemére kell hagyatkozni). Aztán az adatok feldolgozása során többször is, pl.
a különböző modellek együttes használata során. A tapasztalt meteorológusok
képesek gyorsan felmérni, hogy az alkalmazott módszerek közül az adott
körülmények között melyik a leghatékonyabb.
Hogyan állapítható meg az előrejelzés pontossága?
Ismerni kell azt az
adatot, hogy milyen sűrű hálót használnak az előrejelzés kiszámításakor. Mit is
jelent ez? A területet, amelyre nézve előrejelzést adnak ki, vízszintes és
függőleges vonalakkal osztják fel. A várható időjárást aztán ezeknek a
vonalaknak a metszéspontjára adják ki. A sűrű vonalak (1-5 km) azt jelenti,
hogy az előrejelzés pontosabb, ritkább vonalak (6-60 km) esetén az előrejelzés
általánosabb.
Miért nem dolgozik minden szolgáltató sűrű vonalakkal?
Egy ideális világban a
rácsvonalak méterenként helyezkednének el, így akár az udvar minden sarkában
lehetőség lenne előre jelezni az időjárást. Tény, hogy minél sűrűbb a rács,
annál több számítást igényel. A ma használt legsűrűbb rács felbontása 500
méter.
A numerikus előrejelzések mennyire pontosak a hegyekben?
Jó kérdés! A hegyek
alaposan megzavarhatják a numerikus előrejelzések pontosságát. Ha a rács túl
ritka, akkor lehet, hogy a modell nem is észleli a hegyeket… Ha viszont az
előrejelzések esetén figyelembe vett pontok egymástól kb. 20 km-re találhatók, a
különböző modellek ezeket leegyszerűsítve abszurd értékeket adhatnak. A két
lehetőséget az alábbi ábra szemlélteti.
Hogyan keressük meg a legjobb előrejelzést?
Először is győződjünk
meg róla, hogy a szolgáltató elég sűrű rácsot használ-e? Amennyiben az
előrejelzést adó szolgáltató honlapján hiányzik ez az információ, ellenőrizzük,
hogy az előrejelzés lokális (UM vagy WRF modell) vagy globális (COAMPS vagy
ECMWF modell). Arról is meg kell győződni, hogy az előrejelzés figyelembe
veszi-e a tengerszint feletti magasságokat?
Minden modellnek
megvannak az előnyei és a hátrányai egy másik modellel szemben. A modell
megbízhatóságát csak annak hosszú távú nyomon követésével tudjuk ellenőrizni,
egyedi esetekben azonban a kivételes pontosság sem jelent feltétlen garanciát.
Ezen túlmenően az időjárási algoritmusok folyamatosan finomodnak, és az
előrejelzések az évek során nagyon hatásosan fejlődnek.
Ne feledjük, hogy
minél hosszabb távú az előrejelzés, annál kevésbé pontos. Minden tapasztalt
meteorológus tudja, hol van a különböző modellek hibahatára, és hol kezdődik a
találgatások időszaka. Ha bármelyik webhely hosszú távú szolgáltatást kínál,
azt nézzük mindig kritikus szemmel.
