Az erdős, kb. 11 km. hosszú
Kapor-völgy (Kôprová dolina) a Magas-Tátra nyugati részén található,
tulajdonképpen ez a hegység nyugati határvölgye, amely a legnagyobb tátrai
völgyek közé tartozik. A völgy felső részén több ágra, több kisebb-nagyobb
völgyre és katlanra oszlik. Ezek keleten a Rút-szakadék (Škaredý žľab), a
Kriváni-katlanvölgy (Kotliny), a Nefcer-völgy (Nefcerská dolina), a Hincó-völgy
(Hlinská dolina), Fenyves-tavi-völgy (Temnosmrečinská dolina), valamint ennek
legfelső, Omladék-katlan (Piargová dolina) nevű része. Északon és nyugaton a
Kolbenheyer-völgy (Kobylia dolinka), a Garai-völgy (Garajová dolina) és a Türckh's-völgy
(Turková dolina). A völgyet keleti oldalán a Kriváni-szárnyvonulat kiterjedt
gerincei választják el a Magas-Tátra keleti részétől, ez a szárnyvonulat a
Csubrina (Čubrina) csúcsában csatlakozik a Tátra főgerincéhez.
Északkeleti és
északi részén a hegység főgerince választja el a Tátra lengyel oldalán
található Halastavi-völgytől (Dolina Rybiego potku), valamint a Lengyel-Öt-tó völgyétől
(Dolina Pięciu Stawów Polskich). Az északnyugatra és nyugatra fekvő
Csendes-völgytől (Tichá dolina) a Liptói-tető (Liptovské kopy) füves, lankás
gerince választja el, melynek legmagasabb pontja a Nagy-Kapor-tető (Veľká kopa).
Ez a gerinc a Sima-hegy (Hladký štít) csúcsánál éri el a főgerincet.
Hegymászók körében különösen
népszerű a völgy felett emelkedő Kriván (Kriváň) csúcsa, keleti irányban a
Magas-Tátra utolsó markáns csúcsa, amely hatalmas, meredek falakkal szakad le a
Kapor-völgybe. Erre a népszerű csúcsra egyébként jelzett turistaúton két
irányból is fel lehet jutni.
A Kapor-völgy nyugati, füves
halmokkal borított oldala éles ellentétet jelent a keleti oldal égre törő,
szaggatott gránitormaival szemben. Ezt az ellentmondást enyhíti a völgyet
északkeleten lezáró főgerinc, melynek eleinte füves lejtőit kelet felé haladva
egyre inkább sziklás terep váltja fel. A völgy keleti oldalának sajátossága,
hogy minél feljebb jutunk a völgyben, annál nagyobb szurdokok és mellékvölgyek
követik egymást.
![]()
A Kapor-völgyben nem, csupán egyes
mellékvölgyeiben találunk tavakat, ezek némelyike látogatható, mások azonban el
vannak zárva a turisták előtt. A különleges védelem alatt álló Nefcer-völgyben
található a három lépcsős Nefcer-vízesés (Kmeťov vodopád). Középső lépcsőjének
magassága 80 m, ezzel a Magas-Tátra legnagyobb, és egyik legszebb vízesése,
amely a legtöbb vízeséstől eltérően egy vályúszerű sziklaárokban zuhog alá. A
völgy torkolatában haladó kék jelzésű turistaútról egy jelzés nélküli, kb. 100
m hosszú ösvény vezet az Alsó-Nefcer-vízeséshez (Dolný Nefcerský vodopád),
amely előtt egy hídról gyönyörködhetünk e vízesés látványában. A Nefcer-völgy
két felső katlanában fekszenek a Terianszko-tavak (Terianske plesá), közülük az
Alsó-Terianszko-tó (Nižné Terianske pleso, 1941 m, X
5,47 ha, ?
47,2 m) a Magas-Tátra második legmélyebb tava. A Furkota-hágó (Furkotské sedlo,
2277 m) alatt, egy újabb teraszon bújik meg a jóval kisebb Felső-Terianszko-tó
(Vyšné Terianske pleso, 2124 m, X 0,40 ha, ?
3 m).
A Kapor-völgy legnagyobb
oldalvölgyében, a Hincó-völgyben nem találunk tavakat, ennek északi
szomszédjában, a Fenyves-tavi-völgyben (másik ismert nevén a
Szmrecsini-völgyben) viszont igen. A völgy második teraszán található a
turisták által korlátozás nélkül látogatható Alsó-Fenyves-tó (Nižné
Temnosmrečinské pleso, 1674 m, X 12,00 ha, ?
37,8 m), amely területe és mélysége alapján is harmadik a tátrai tavak
rangsorában. Ettől mintegy 700 m-re található a kisebb, csak hegyi vezetővel
látogatható Felső-Fenyves-tó (Vyšné Temnosmrečinské pleso, 1716 m, X
5,55 ha, ?
20,0 m). Az alsó tó alatti tófalon zúdul alá a már messziről hallható és
látható Fenyves-völgyi-vízesés (Vajanského vodopád), amely 30 m-es magasságával
a Magas-Tátra második legnagyobb, emellett egyik legimpozánsabb vízesése.
Ezeken kívül még egy kisebb tó található a Kapor-völgyben, mégpedig legészakibb
mellékvölgyében, a Kolbenheyer-tó katlanában fekvő kicsiny Kolbenheyer-tó
(Kobylie pleso, 1737 m, X
0,3 ha, ?
1 m).
A völgybe Podbanszkóról a sárga,
majd az ebből elágazó zöld jelzésű, szilárd burkolatú turistaúton juthatunk el,
amely a völgy torkolatában csatlakozik a Három-forrástól (Tri studničky, 1140
m) érkező kék jelzésű turistaúthoz, amely aztán a völgy felső részébe,
egyszersmind legnagyobb oldalvölgyébe, a Hincó-völgybe (Hlinská dolina) vezet.
Ez a völgy a Tátra-völgyek közül a legmélyebb, és oly lassan emelkedik, hogy a
Fenyves-tavi-völgybe (Temnosmrečinská dolina) vezető, kb. 14 km-es út során a
fenyves erdő csak 12 km megtétele után, kb. 1560 m magasságban szűnik meg.
