Akik az utóbbi három évben, pontosabban 2010. június 1. után
túráztak a Bélai-Tátra egyetlen, a turisták előtt megnyitott turistaútján, a
Zár (Ždiar, 896 m) és a Kopa-hágó (Kopské sedlo, 1749 m) közötti zöld jelzésen,
és nyitott szemmel jártak, a régebbi térképekhez és útleírásokhoz képest két
jelentős változásra figyelhettek fel. Egyrészt arra, hogy ez a nagyközönség
előtt 1993-ban megnyitott, 2010-ig csak Zárból a Kopa-hágó felé egy irányban
járható turistautat két irányban is járhatóvá tették, másrészt arra, hogy a
korábbi zöld jelzések mellé felfestették a piros jelzést is. Ez a változás
annak idején, 2010-ben azt hiszem nem kapott kellő nyilvánosságot, ezért ezzel
az írással erre szeretném felhívni a Tátrába látogató turisták figyelmét.
Amint az a Tátrát járó legtöbb turista előtt nyilvánvalóan
ismert, a Magas-Tátra leghosszabb, egybefüggő turistaútja a Felső turistaút,
másik ismert nevén a Magisztrále (szlovákul Tatranská magistrála). A turistaút
kiépítésének ötletét elsőként Jeltsch Hugó vetette fel a Magyarországi
Kárpátegyesület 1903-as évkönyvében. A mai Felső turistaút egyes szakaszai már
abban az időben léteztek, de nem alkottak egységes útvonalat. Az ötletet az I.
világháború után, 1923-ban Petr Karel élesztette újjá, amikor leírta a létező
szakaszokon tett túráját, és javaslatot nyújtott be ezen szakaszok
összekötésére Sólyom út néven.
![]()
A javaslatok alapján a Csehszlovák Turisták
Klubja (KČST) 1931 és 1937 között nagyrészt saját költségén, de állami hozzájárulást
is igénybe véve építette ki a Felső turistautat. A turistaút nyomvonala a
későbbi években többször változott, jelentősen lerövidítették pl. a
Batizfalvi-tó – Felkai-tó közötti szakaszt. A Felső turistaúton a
legjelentősebb változásra 1978-ban került sor, amikor a Bélai-Tátra
főgerincének lezárása következtében az addig a Kopa-hágóból a Bélai-Tátra
főgerincén Barlangligetig (Tatranská Kotlina) vezető turistaút 19 km-rel lett
rövidebb.
1978-tól úgy tudtuk tehát, hogy a csaknem 46 km hosszan
kanyargó Felső turistaút Podbanszkóról kiindulva a Bélai-Tátra lábainál, a
Nagy-Fehér-tó mellett ér véget. A mai szlovák turistairodalomban Tatranská
magistrála néven ismertetik a Liptó-Tátra déli lábánál futó, a völgyek nyílását
érintő, szintén végig pirossal jelzett turistautat is, de ez egy másik
történet, most egyelőre maradjunk az eredeti, általunk, magyar turisták által
Felső turistaútnak ismert útvonalnál.
![]()
A Tátrai Nemzeti Park (TANAP) illetékesei 32 év után,
2010-ben oldották meg azt a gordiuszi csomót, hogy egy általuk is a
legjelentősebbnek nevezett, egybefüggőnek tervezett turistaút nem a senki
földjén, nevezetesen a Nagy-Fehér-tó partján érjen véget, ahonnan csak további
turistautakat használva lehet eljutni valamelyik településre. Ekkor, vagyis
2010. június 1-én azzal együtt, hogy a Zár – Kopa-hágó közötti zöld jelzésű
turistautat kétirányúsították, és megszüntették az annak használatáért addig
fennálló fizetési kötelezettséget, a Felső turistautat a Kopa-hágón, a
Felső-Kopa-hágón (Vyšné Kopské sedlo, 1934 m) és a Széles-nyergen (Široké
sedlo, 1830 m) keresztül Zárig meghosszabbították. Ezzel ez a hosszú történelmi
múltra tekintő turistaút ismét településtől településig vezet, melyet mindkét
irányból, akár Podbanszkóról, akár Zárból indulva végig lehet járni.
Ezzel a korábban 45,6 (a Turistickamapa.sk oldal térképén 50,9)
km hosszúnak jelzett Felső turistaút mintegy 9,3 km-rel lett hosszabb, ezzel
jelenlegi hosszúsága hozzávetőlegesen 55 (a Turistickamapa.sk oldal térképén
60,7) km. (Megjegyzés – a jelzett térképek Internet Explorer böngészővel
használhatók.) A Felső turistaút önálló úti célként is végigjárható, ehhez
optimális esetben (normál időjárási körülmények között, állóképességtől és
logisztikától függően) 3-4 nap szükséges.
Lejegyezte: Nagy Árpád
