A Nemzetközi Természetvédelmi Unióra (IUCN) hivatkozva a
lengyelek azt állítják, Magas-Tátra a virágzó építőipari beruházások, valamint
a természetbe történő nagy fokú beavatkozás miatt akár el is veszítheti a
nemzeti park címet. A nemzetközi
szervezet arra figyelmeztet, hogy ha Szlovákiában folytatják a síközpontok
tervezett bővítését és építését, felül kell vizsgálni a Tátra nemzeti parki
besorolását. A szlovák hatóságok ugyanakkor azt állítják, hogy a Tátrai Nemzeti
Park (TANAP) területén valamennyi beruházás legális, és összhangban áll a természetvédelmi
törvényekkel. Arról, hogy a természetvédelmi terület nemzeti park címet kapott,
az IUCN döntött. Ennek alelnöke, a szlovén Andrej Sovinc azonban úgy véli, hogy
a Tátra szlovák része lassan, de biztosan elveszíti ezt a címet. A több millió
eurós költségvetésű építkezések, a TANAP területén lévő síközpontok fejlesztése
Sovinc szerint ellentétben állnak a környezetvédelemmel és a tátrai
ökoszisztéma védelmével.
„A kérdés az, hogy a szlovák Tátrai Nemzeti Park a védette
területekre megállapított kritériumok alapján jelenleg még mindig nemzeti
parknak tekinthető-e” – mondta Sovinc egy lengyel lapnak adott interjúban. A
tervezett beruházások jelentősen veszélyeztetik a környező területeket, így a
Tátra lengyel oldalát is. „Az ilyen beavatkozások az élőhelyek eltűnéséhez
vezetnek, amely negatív hatással van a terület biológiai sokszínűségére” –
magyarázza a szakember. A Tátrai Nemzeti Park területén végzett beruházások
mértékét és hatását értékelni fogja az IUCN, amely eldönti, hogy a Tátra a
tervezett beruházások után is második kategóriába sorolt védett terület
maradhat-e. „Abban az esetben, ha az IUCN követelményei nem teljesülnek, a
Tátra szlovák részét töröljük ebből a kategóriából” – mondta Sovinc, aki
szerint az elnevezés, hogy „nemzeti park”, ebben az esetben továbbra is
használható, de már csak nevében, nemzetközi elismerés nélkül. A lengyel média
szerint a szlovákok ebben az évben 45 millió € összegű fejlesztést hajtanak
végre az Alacsony-Tátrában. A múltban hasonló beruházásokat végeztek Tátralomnicon,
Csorbatón, vagy Zverovkán, melyek napjainkban népszerű síközpontok.
A TANAP igazgatója, Pavol Majko azt állítja, hogy ebben az
esetben az építkezés teljes összhangban van a törvényekkel. „Az építkezések a
természet- és tájvédelemről szóló törvénnyel összhangban zajlanak, figyelembe
véve az ott engedélyezett mentességeket, és az össze beruházással kapcsolatban
megtartották a szükséges hatásvizsgálatokat. Szinte az összes beruházás
összhangban van a Natura 2000 programmal” – mondta Majko. A TANAP igazgatója
hangsúlyozza, hogy a befektetések pénzügyileg kompenzálják a 2004-es
veszteséget, amikor hatalmas vihar sújtotta a Tátrát, melyben a széllökések
elérték a 170 km/órás sebességet, és melynek következtében elpusztult 14.000
hektár erdő. A nemzeti park cím elvesztéséről ezért hallani sem akar. „Az IUCN
hipotézisei arról, hogy a Tátra elveszítheti a nemzeti park címet, számunkra
nem ismertek. Jelenleg nincs semmi információnk arról, hogy hivatalos
tárgyalásokra kerülne sor a TANAP és az IUCN között, ezért úgy vélem, ez az
egész csak spekuláció” – mondta az igazgató.
A tátrai építőipari beruházások nem tetszenek a lengyeleknek
sem. Zbigniew Krzan, a lengyelországi Tátrai Nemzeti Park képviselője szerint
ezek a beavatkozások végzetes következményekkel járhatnak. Majko ezzel szemben
emlékeztet, hogy a lengyeleknek nagyobb figyelmet kellene fordítani a
Gáspár-csúcs környékére, amely nem csak őket, de a Tátra szlovák oldalát is
érinti. „Szeretnék rámutatni a Tátra lengyel oldalán működő Tátrai Nemzeti
Parkban elhelyezkedő Gáspár-csúcsra és térségére, ahol a közvetlenül a gerincen
túrázó több tízezer látogató káros hatással van a szlovák oldalon található
Csendes-völgy növény- és állatvilágára” – mondta Majko.
Az IUCN hat kategóriába sorolja a nemzeti parkokat. Az
elsőbe tartoznak a „vad” területek (pl. a sivatag), a másodikba pedig olyan
területek tartoznak, ahol csak korlátozott az emberi beavatkozás. Ebben a
kategóriában található a TANAP is, valamint a természeti örökségek, a védett
tájak, vagy a természeti erőforrások.
