![]()
150 évvel ezelőtt, 1863-ban
született id. Franz János (1863-1939) alsóerdőfalvai földműves, az egyik
legkiválóbb tátrai hegyivezető. 16 éves korában túrázott először, egy év múlva
már mászott. 1896-ban lett I. osztályú hegyivezető, az 1899-ben rendezett
hegyivezetői tanfolyamon az egyik legjobbnak bizonyult. Legaktívabb hegyivezetői
időszaka 1900-1907 között volt, amikor olyan hegymászókat vezetett mint Jordán Károly, Ernst Dubke, Alfred Martin. Kora legjobb hegyivezetőjének tartották, amit
nem csak klienseinek, hanem a tanfolyamokon is bizonyított. Számos új utat
mászott, ebből 1905. július 1-én egy napon nyolc új utat, összesen 121 első
mászását tartják nyilván. Számos első mászásai közül itt most a Tátra-csúcs
(1903) és a Gerlachfalvi-csúcs (1905) első téli megmászását emelném ki. A sport
jellegű hegymászás korszakában, vagyis 1905 után sem húzódott a hátérbe.
Akkoriban az új utak megmászásánál már nem volt igény hegyivezetőre, ő viszont
a kor követelményeinek megfelelően fokozta teljesítményét. Haláláig,
mintegy 50 éven keresztül volt hegyivezető.
Mindenki szerette, a legjobb
véleménnyel voltak róla, hegyi baleset esetén mindig az elsők között sietett
segíteni. 1939-ben, 76 éves korában, a Közép-orom déli falára kísérte egy
ügyfelét. Lejövetelkor egy eljegesedett kövön megcsúszva halálra zúzta magát.
Szülőfalujában temették el, emléktáblája az Oszterva alatti Szimbolikus
temetőben található. Neve a Franz-torony, -rés, -horhos, szakadék, -kémény
földrajzi nevekben maradt fenn.
Fájdalmasan rövidre sikeredett
fiának, a 120 évvel ezelőtt született ifj. Franz Jánosnak (1893-1915) a hegyivezetői
pályafutása, aki már 20 évesen I. osztályú vezető lett. Apja vezette be a
szakmába, az ő irányítása alatt lett hegyivezető. Az egyik legjobb tátrai
hegyivezetőnek számított, az elsők között használt sílécet. Az első
világháború kitörése előtt fiatal kora ellenére az egyik legkeresettebb tátrai
vezető volt, amikor jött a behívó, és 22 évesen, a galíciai fronton elesett.