Egy újonnan alakult civil egyesület
(elnevezése Naše hory, magyarul Hegyeink) véleménye szerint a Magas-Tátrában, a
világ más hegységeihez hasonlóan egyes csúcsokra via ferrata útvonalakat
kellene kiépíteni. Ezzel a turisták számára hozzáférhetővé válna pl. a
Gerlachfalvi-csúcs és a Lomnici-csúcs. A civil kezdeményezés fő célja, hogy a
tátrai csúcsok, hágók és átjárók megközelíthetővé váljanak a hagyományos
turizmus keretein belül.
„Nem értünk egyet a jelenlegi látogatási renddel,
amely aránytalanul háttérbe szorítja a magashegyi turizmust. Úgy véljük, a
látogatási rendben leírtak értelmezhetetlenek és megvalósíthatatlanok, mivel a
szabályok értelmezése nem egységes, emiatt azokat különbözőképpen lehet
értelmezni” – mondta el az egyesület elnöke, Martin Porada. Az egyesület célja,
hogy azok az útvonalak, amelyek korábban jelzett utak voltak, ismét
hozzáférhetővé váljanak a turizmus számára. Ennek érdekében egy 15 célpontot
felsoroló listát állítottak össze. Ezzel szeretnék elérni, hogy ismét nyissák
meg azokat a turistautakat, amelyek a múltban elérhetők voltak, de napjainkban
csak a turisták egy szűk csoportja számára elérhető. A listán egyebek mellett
szerepel a Gerlachfalvi-csúcs, a Lomnici-csúcs, a Tátra-csúcs és a Menguszfalvi-csúcsok
is. Jelen pillanatban a hétköznapi turisták a jelzett turistautakon kívül csak
fizetett hegyi vezető kíséretében túrázhatnak. E szabály alól csak a JAMES
(Szlovák Hegymászó Egyesület) és a Szlovák Turisták Klubjának tagjai, valamint
a szervezett hegymászó egyesületek tagjai mentesülnek, bizonyos
kötöttségekkel.
Az útvonalak egyes szakaszait,
amelyet szeretnének hozzáférhetővé tenni, a biztonsági követelményeket szem
előtt tartva biztosítóeszközökkel kellene ellátni. Ennek egyik formája a szerte
a világon, így pl. az Alpokban, Kanadában, vagy más hegységekben ismert via
ferraták kialakítása lehetne. A via ferrata olyan biztosított turistaút, ahol
láncok, drótkötelek, sziklahágcsók kiépítésével teszik lehetővé a turisták
számára, hogy megfelelő felszerelés alkalmazásával biztonságosan használni
tudják ezeket az útvonalakat. Ez a módszer a turisták nagyobb biztonságát
hivatott biztosítani. Az ilyen útvonalak kiépítésével nem csak azt lehetne
elérni, hogy a gyalogos turisták több lehetőséget kapjanak, hanem ezzel együtt
jelentősen vissza lehetne szorítani a jelzett turistautakon kívül történő
mozgást a hegységben. Ez viszont pozitív hatással lehetne a természetvédelemre.
Az egyesület semmi esetre sem akar új utakat nyitni a Tátrában, csupán a
múltban is használt utakat szeretné ismét hozzáférhetővé tenni. Az egyesület
vezetője szerint a tátrai csúcsok hozzáférhetővé tételének ötlete nem ütközött
ellenállásba a Tátrában dolgozó hegyi vezetők körében sem, és támogatásra
talált a Szlovák Turisták Klubjánál, valamint más turistaszervezeteknél is.
A Hegyi Mentőszolgálat (HZS)
vezetője, Jozef Janiga szerint vannak olyan csúcsok és hágók a Magas-Tátrában,
ahová ismét fel lehetne engedni a turistákat, de vannak olyanok is, amelyek nem
biztonságosak számukra. „Nem látom akadályát, hogy megnyissunk a turisták előtt
néhány csúcsot, de csak abban az esetben, ha a turisták csakis a kijelölt
ösvényeken mozognak, nem pedig úgy, hogy sziklamászó utakon közlekedjenek
felszerelés nélkül. Mivel a javasolt útvonalak többsége hegymászóterepen vezet,
az ügyben további kemény vitákra lehet számítani.” A szakember véleménye
szerint pl. a Gerlachfalvi-csúcsra való feljutás jelen pillanatban vezető
nélkül nem biztonságos. „A Gerlachra vezető útvonal jelenlegi állapotában
egyáltalán nem alkalmas turistaútvonalként történő használatra, hiszen egyes
helyeken hegymászó eszközök használatát igényli” – mondta Janiga. Csak ebben az
évben több mint 10 embert kellett menteni a Gerlachfalvi-csúcsról, valamennyien
hegyi vezető nélkül indultak túrázni. Ez Janiga szerint arra utal, hogy a
turisták többsége a kitett terepen nem tud megfelelően mozogni. „Másrészt, ha a
technikai feltételek megváltoznak, és kiépítenek egy ösvényt a csúcsra, akkor a
biztonsági előírásokat is meg kell változtatni” – tette hozzá. Az ötletet a
Mentőszolgálat vezetője úgy tudná elképzelni, hogy a Tátrában a magashegyi
terepet különböző technikai eszközök, pl. lépcsők kiépítésével tennék biztonságossá.
„A kérdés az, hogy hagyjuk-e pusztítani a környezetet a nagyközönség
kiszolgálása érdekében. Ez szakmai kérdés. Technikailag természetesen
kivitelezhető, de ez az egész nem csak a láncok kiépítéséről szól, hanem a
megközelítési lehetőségek kialakításáról is, ami jelentősen megnöveli a
talajeróziót, és egyéb károkat is okozhat” – mondta Janiga. Azt is hozzátette,
hogy megnövekedett a turisták száma pl. a Gerlachfalvi-csúcson is, ezzel
arányban megnőtt a balesetveszély, a lezuhanás vagy egyéb sérülések veszélye,
mivel a terep meglehetősen meredek és kitett.
Az ötletről a Tátrai Nemzeti Park
(TANAP) is hajlandó tárgyalni. „A tátrai csúcsoknak a nagyközönség számára
történő elérhetővé tétele megvalósítható, ennek során azonban a biztonsági
eszközök kiépítése mellett a legfontosabb, hogy megvédjük a nemzeti park
természeti környezetét” – mondta Lenka Burdová a TANAP szóvivője. Pavol Majko,
a TANAP igazgatója megerősítette, hogy ők is érdekeltek a Magas-Tátra
látogatási rendjének módosításában, de nem azon az áron, ami csökkentheti a
védettséget. „Több mint két évvel ezelőtt elkezdtük a látogatási rend
átdolgozását, ehhez azonban meg kell várnunk a természetvédelmi törvény
módosítását. Ami az egyesületet illet, eddig még nem beszéltünk konkrét
útvonalakról, de ezeket csúcsról csúcsra, útvonalról útvonalra kell kidolgozni.
Amennyiben ez nem ellentétes a természetvédelem alapelveivel, támogatjuk az
ötletet, amennyire csak lehetséges” – fejezte be az igazgató.
