A Magas-Tátra legnyugatibb részén
található az egyik leghosszabb magas-tátrai völgy, a nagyjából észak-déli
irányú Kapor-völgy (Kôprová dolina), amely nagyjából 12 km hosszú. A Kapor-vögy
a Tátra leghosszabb völgyébe, a Csendes-völgybe (Tichá dlina) torkollik, a zárlatában
lévő, a Sima-hegytől (Hladký štít, 2066 m) a Triumetalon (Hrubý vrch, 2428 m)
át a Csubrináig (Čubrina, 2376 m) húzódó kiterjedt gerinc pedig Szlovákia és
Lengyelország határát képezi. Nyugatról a Liptói-tető (Liptovské kopy) gerince,
keleten pedig a Kriván-csoport határolja.
A völgy geomorfológiai határt is
képez, hiszen ez a hosszú völgy választja el egymástól a Magas- és a
Liptói-Tátrát, emiatt az egész Tátrát tekintve egyedülálló. A völgy zárlata
három részre oszlik, ezek a Kolbenheyer-völgy (Kobylia dolina), a
Fenyves-tavi-völgy (Temnosmrečinská dolina), valamint a Hincó-völgy (Hlinská
dolina). Közülük a Fenyves-tavi-völgyet ismerjük meg most, amely a Sima-hágó
(Hladké sedlo, 1993 m) és a Kapor-csúcs (Kôprovský štít, 2367) által határolt
területen fekszik.
A Kapor-völgy jelenlegi formáját az
egykor itt húzódó gleccsernek köszönheti, melynek hosszúsága 13,4 km,
vastagsága pedig 250 méter volt. A gleccser munkájának köszönhetően alakult ki
a völgy jellegzetes U alakú keresztmetszete, több sziklalépcsővel és moréna
betétekkel. A völgy geológiai jellemzőit más tátrai völgyekkel összehasonlítva
azt tapasztaljuk, hogy a standard gránit alapú kőzet mellett itt karsztos
területek is vannak, főleg a Liptói-tető és a Vörös-hegyek (Červené vrchy)
környékén. Itt kell megemlíteni, hogy éppen a Vörös-hegyek területén vannak
Szlovákia legszebb magashegyi karsztformációi, bőségesen megtalálhatók itt a
felszíni és felszín alatti karsztjelenségek, mint pl. karrmezők, víznyelők,
barlangok és szakadékok.
A Kapor-völgy és a szomszédos
Csendes-völgy a Magas-Tátra egyik legkevésbé látogatott részei. Ennek oka
egyrészt a völgyeknek a fő turistaközpontoktól távol eső fekvése, de még inkább
hosszúságuk, melyet le kell küzdenünk, mielőtt megérkezünk a völgyek legvonzóbb
felső részeibe, és melyen természetesen vissza is kell jutnunk kiindulás
pontunkra. Emiatt ezek a völgyek a Tátra természetes élővilágát leginkább
megőrzött völgyek közé tartoznak. Bőségesen megélnek itt ritka növényi
közösségek, valamint fontos védett állatok, mint pl. a zerge, a medve és a
siketfajd. Néhány évvel ezelőtt igaz volt ez az erdőállományra is, itt voltak a
legjobb állapotban lévő erdők a Magas-Tátrában, mára azonban ez megváltozott.
2004. november 19-én hatalmas vihar söpört végig a Tátrában. A vihar által
okozott teljes kár mintegy 12.500 hektár erdő, különösen az alacsonyabban fekvő
részeken. Azóta is éles viták folynak a médiában a természetvédők és a
szakemberek között a katasztrófát követő helyreállítási munkák mikéntjéről.
|
Alsó-Fenyves-tó |
A Kapor-völgy zárlatának középső
ágát Fenyves-tavi-völgyet méltán tartják a Magas-Tátra egyik legszebb
völgyének. Nevét a völgy alsó részét borító, sötétzöld színű, komor hangulatot
árasztó öreg lucfenyőkről kapta. Felettük található egy hatalmas, kissé
megnyúlt kör formájú, kb. 1,5 km hosszú gleccserkatlan, melyet lenyűgöző, a
Kapor-csúcstól a Csubrinán át a Sima-hegyig terjedő sziklaamfiteátrum határol.
Ennek tövében, törpefenyők által körülvéve fekszenek a völgy természetes
drágakövei, az Alsó- és Felső-Fenyves-tó (Nižné a Vyšné Temnosmrečinské pleso,
1674 és 1716 m). Közülük az Alsó-Fenyves-tó a nagyobb, ennek legmélyebb pontja
38 méter, területe mintegy 12 hektár, ezzel harmadik a legnagyobb tátrai tavak
rangsorában. A tó partján már 1750-ben hidrológiai megfigyeléseket végzett
Pongrácz György. A Felső-Fenyves-tónak látszólag nincs felszíni lefolyása, de
mégis ebből ered a Fenyves-völgyi-patak (Temnosmrečinský potok), amely az egész
völgyön végigfolyik. Kb. 400 méter után ömlik bele az Alsó-Fenyves-tóba,
melyből annak túlsó egy hatalmas sziklaküszöbön végén távozik. Ennek a
sziklaküszöbnek köszönheti létezését, valamint hatalmas víztömegét ez a
gyönyörű tó, hiszen ez akadályozza meg gyors lefolyását.
Ennek a Fenyves-tavi-völgyből a
Kapor-völgybe leeső sziklaküszöbnek a magassága mintegy 170 méter. A
sziklaküszöbön alábukó patak vize egy csodálatos, mintegy 30 méter magas
vízesést alkot, amely egyike a Magas-Tátra legszebb vízeséseinek.
Fenyves-völgyi-vízesésnek (Vajanského vodopád) nevezik, szlovák elnevezése egy
híres nacionalista és ideológus nevét őrzi.
|
Felső-Fenyves-tó |
A völgybe történő túrák egyik
lehetséges kiindulópontja Podbanszkó (Podbanské, 940 m), ahonnan a sárga
jelzésű turistaúton kell elindulni. Kb. 30 perc elteltével érkezünk meg a
jobbra elágazó zöld jelzéshez. Ez az aszfaltozott út kb. 1 óra elteltével
csatlakozik a kék jelzésű turistaútba, melyen kb. 3 óra alatt érkezünk meg a
Hincó-völgy torkolatához. Itt a kék jelzést ismét zöld jelzés váltja fel, majd
kb. 15 perc múlva megérkezünk a Fenyves-tavi-völgybe vezető piros jelzésű
ösvény elágazásához. Idáig az út végig erdőben vezet, innen már egyre ritkuló
erdőben küzdjük le a völgy sziklaküszöbét, és mintegy 1 óra múlva az
Alsó-Fenyves-tónak otthont adó katlanba érkezünk, ahol a turistaút véget ér. A
Kapor-völgybe történő visszatérés ugyanezen az útvonalon lehetséges.
Ha összeadjuk az időket, láthatjuk,
hogy a Fenyves-tavi-völgybe vezető túra hosszú időt, kb. 6 órát vesz igénybe.
Pihenőidőkkel együtt a teljes oda-vissza túra időtartama tehát 12 óra, vagyis
ebben a völgyben mindenképpen egész napos túrával kell számolnunk. Emiatt ez a
túra csak fizikailag jó állapotban és megfelelő erőnlétben lévő túrázóknak
ajánlott. Némileg le tudjuk rövidíteni a túrát abban az esetben, ha a
Három-forrástól a kék jelzésen indulunk a Kapor-völgybe. Ebben az esetben a
teljes útvonalon kb. másfél órával rövidebb időt lehet számolni.
Röviden összefoglalva a
Fenyves-tavi-völgybe induló turisták egy hosszú, fárasztó, de nagyon szép túra
elé néznek. Ezen a túrán nem kell a Magas-Tátra más völgyeiben megszokott
tömegre számítani.
A Fenyves-tavi-völgy a Kapor-völgy
Nemzetei Természetvédelmi Területhez tartozik, teljes területe mintegy 3220
hektár, az egész völgy a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) kiemelten védett része.