A Nefcer-völgyben (Nefcerka) található Alsó-Terianszko-tóból
(Nižné Terianske pleso) folyik ki a Nefcer-patak (Nefcerský potok), amely már
néhány száz méter után lezuhan a völgyterasz küszöbén. Ez a mintegy 30 m magas
Felső-Nefcer-vízesés (Vyšný nefcerský vodopád), a vízesés felső lépcsőjének
magassága kb. 1855 m. A vízesés felső része nem más, mint egy függőleges, kb. 10
m-es ugrás egy sziklahíd vagy sziklaalagút alatt. Ez a „híd” nem lesodort
kőtömbökből, hanem a tömör küszöb elvált részéből épül fel.
A Felső-Nefcer-vízesés
alatt a patak mintegy 100 m-en át számos lépcsős kis vízesést alkot, végül mint
halk csermely szeli át a Felső-Garai-lapályt. A Felső- és az Alsó-Garai-lapály
(Nižná Garajova roveň) között a völgyküszöb nem túlságosan meredek, ezért a
patak, bár számos lépcsős kis vízesést alkot, inkább zajos, mint vízesés
jellegű. A következő völgyküszöb a nagyon meredek Medve-lapály (Medvedia roveň).
A Nefcer-patak itt a Középső-Nefcer-vízesést (Kmeťov vodopád) alkotja, amely
egy sziklasávval elválasztva két részből áll; magassága mintegy 45 méter.
Felső, az ösvényhez közeli részének dőlése 40 foknál nem több, a helyrajzi bal
oldaláról áthajló falak, a helyrajzi jobb oldaláról pedig kisimított táblák határolják.
A vízesés teteje, és ezzel a magassága is erősen egyezményes: itt nincs a Felső-Nefcer-vízesésnél
meglévő éles átmenet a vízszintesből a függőlegesbe, hanem egyre növekvő
dőlésszögről beszélhetünk. A Medve-lapályon a patak csendesen folyik, susog a
mély erdőben. Ezután a terep meredekebb lesz és következik az utolsó
völgyküszöb, már a Medve-lapály és a Kapor-völgy alja között. A patak egy
mélyen bevágott erdős mederben folyik, a meder falai nagyon meredekek, helyenként
valódi, mintegy 40 m magas, sziklafalak. Egy sor kis lépcsős vízesés, kimosott
mederlyukak, kidőlt fák, alámosott part, stb. Valódi vadon! Legalul a patak
függőleges falak között zuhan le és itt alkotja az Alsó-Nefcer-vízesést (Nižný
nefcerský vodopád). A Nefcer-vízesések közül ez a legmagasabb és legmonumentálisabb.
Magassága mintegy 60 méter, felső széle és a jelzett turistaösvény fölött
található alsó vége centiméter pontossággal lemérhető.
A szlovák névanyagban valójában a Középső-Nefcer-vízesést nevezik
Kmeťov vodopád-nak (Kmeť-vízesésnek). Az elnevezés anno megtörtént, de
megfeledkeztek a vízesés pontos elhelyezéséről! Neves kalauzírók, mint Paryski (1956),
Puškáš (1988), Bohuš (1996) és a rendszeresen megjelenő „Vysoké Tatry”
turistatérkép az imént ismertetett változatot kínálják. A Tátrai Nemzeti Park
(TANAP) álláspontja – legalább is a nemzeti park azon munkatársának álláspontja,
aki a jelzőtáblákat kihelyezik – a Kmeť-vízesés az Alsó-Nefcer-vízesés
szinonimája (3 percre a Kapor-völgyben vezető ösvénytől).
Forrás: Władysław Cywiński: A Tátra; 14. kötet – Triumetal-gerinc (fordította:
dr. Futó Endre); Fotó: vivo.sk
A szerkesztő megjegyzése:
Mint láthatjuk, pontos helyüket, elnevezésüket és
magasságukat tekintve a nefcer-völgyi vízesések kiváltképp pechesek. Hiteles
(legalábbis annak vélt…) forrásokat felhasználva a 250 tátrai túra című
kalauzaim mindhárom kiadásában én magam is 80 méterben adtam meg a
Nefcer-vízesés magasságát, és ezzel a legnagyobb tátrai vízesésnek tituláltam. Cywiński alapos munkája nyomán azonban nekem is, és talán másoknak is
felül kell vizsgálnunk álláspontunkat, és amennyiben ezeket az adatokat
hitelesnek fogadjuk el (márpedig annak kell elfogadnunk, hiszen Cywiński
személyesen bejárta mindazokat a helyszíneket – még a lezárt részeket is –
amelyekről írt), akkor újra kell írnunk a legmagasabb tátrai vízesések
listáját.
