A Tátra ismét kizöldült. Ez a
vörösfenyő hajtásainak köszönhető, amely egyre jobban elterjed a Tátrai Nemzeti
Parkban (TANAP). Ez a fenyőfajta azonban nem hoz létre egybefüggő
monokultúrákat a Tátrában, csak kiegészíti a jóval elterjedtebb lucfenyő
állományokat, a teljes tátrai fenyőállománynak csak mintegy 20 %-át teszi ki.
Kedvező tulajdonságainak, különösen körkörös gyökérzetének és a széllel
szembeni ellenálló képességének köszönhetően a vörösfenyő jelentős helyet
foglal el a szél által letarolt tátrai területek újraerdősítése során.
A TANAP erdészei a katasztrófát
követő első három évben az erdei fenyővel együtt az uralkodó nyugati és
északnyugati szelek által érintett területeken ún. megerősített sávokat
alakítottak ki. A közel félmillió vörösfenyő palánta beültetésével természetes
akadályt hoztak létre, melynek az a feladata, hogy a kevésbé ellenálló fenyőfajtákat
védje az erős szelek ellen. Az elmúlt négy évben újabb közel 600.000 palántát
ültettek ki a szél által letarolt területekre, ezzel olyan erdősávokat
alakítottak ki, melyek megvédik a viharos szelektől a sávok belső részén álló
fákat. Ebben az évben újabb 140.000 vörösfenyő csemete kiültetésére kerül majd
sor.
A tátrai erdőket tekintve továbbra
sem várható azonban a vörösfenyővel beültetet területek hányadának jelentős
növekedése, továbbra is a lucfenyő marad az uralkodó fafaj a Magas-Tátrában. Az
erdészek célja az, hogy a nemzeti park erdőségeiben folyamatosan növekedjen a
lombhullató vörösfenyők aránya, amelyek jobban képesek ellenállni az erdőket
pusztító károkozóknak.