Már több mint 400.000 € összegben
tartoznak a síelők és a turisták a Hegyi Mentőszolgálatnak (HZS) Szlovákiában.
Ennek a jelentős összegnek nagy részét a Lengyelországból érkező turisták
halmozták fel. A lengyel turisták nagy rész még mindig nem köt balesetbiztosítást, és
nem is akar fizetni a hegyi mentésért a szlovák hegyekben. Ez leggyakrabban azzal
a ténnyel magyarázható, hogy nem tudnak arról, hogy ki kell fizetni a mentési
költségeket, hiszen Lengyelországban nincs ilyen kötelezettség.
„A lengyelek
azon nemzetek közé tartoznak, akikkel szemben a legnehezebb behajtani a
tartozásokat” – ismerte el Jozef Janiga, a HZS vezetője. Hozzátette azonban,
hogy a bajba jutott lengyel turisták ennek ellenére továbbra is számíthatnak a
hegyimentők segítségére.
Az év eleje óta a HZS munkatársai
közel 1300 síelőnek, köztük több száz lengyel állampolgárnak nyújtottak
segítséget, úgy a kijelölt sípályákon és felvonók környékén, mint a szabad zónákban.
A segítségre szorult lengyelek egyharmadának sajnos nem volt balesetbiztosítása, a
hegyimentőknek viszont ezekben az esetekben is kötelességük segíteni. A mentési
költségek nem kicsik, egy cseh turistának, akit januárban lavina sodort el az
Alacsony-Tátrában, 12.000 €-t kell fizetnie, mert nem volt balesetbiztosítása, és
mentőhelikopter is részt vett a mentésében.
Vannak olyan turisták, akik minden
áron igyekeznek elkerülni azt, hogy fizetniük kelljen a mentőakcióért.
Emlékezetes az a márciusi eset, amikor egy lengyel turista a Vörös-hegyek
szlovák oldalán szenvedett balesetet. Értesítette a lengyel hegyimentőket, akik
viszont szlovák kollégáikat kérték meg, hogy segítsenek a lábtörött turistának,
hiszen szlovák területen érte a sérülés. Miután a lengyel turista megtudta,
hogy a szlovák hegyimentők jönnek segíteni, ott lévő társai segítségével
valósággal átszökött lengyel területre, mivel tudta, hogy Szlovákiában fizetni
kell a mentésért. Más esetekben a lengyel turisták és síelők hamis adatokat
adnak meg a hegyimentőknek, akik így később nem találják meg a bajba jutottat.
Ezután az a cég, amely a HZS megbízásából megpróbálja behajtani a tartozásokat,
természetesen nem találja az ügyfelet. Emiatt az adósságok halmozódnak. A
helyzet még nem tragikus, értékeli Janiga, de az a pénz hiányzik a szervezet
költségvetéséből.
Mindezek ellenére a szlovák
hegyimentők senkitől sem fogják megtagadni a segítséget, függetlenül
nemzetiségétől, és attól, van-e balesetbiztosítása. Ne legyünk azonban felelőtlenek,
már a hegyekbe indulás előtt kössünk biztosítást, ami nem drága, és ezzel
minden későbbi kellemetlenség elkerülhető.
Összességében a szlovák hegyimentők
elismerik, hogy mind gyakrabban találkoznak olyan turistákkal, akik jó nevű
biztosítótársaságoknál kötöttek balesetbiztosítást, így aztán nincs probléma a mentési
költségek kifizetésével. A szakemberek remélik, hogy előbb-utóbb minden
látogató megfelelő biztosítással indul majd a hegyekbe.
