A fenti szlogen olvasható sok prospektusban és online kiadványban, amellyel az egyik gyártó
a felhajtóerő elvén működő hátizsákot reklámozza. Sok igazság van ebben a
szlogenben. Anélkül, hogy további eszközöket vizsgálnánk meg a lavinák ellen
folytatott küzdelemben, a legnagyobb esély a felszínen maradva van a túlélésre.
Ha egy kicsit jártasak vagyunk a fizikában, azt is láthatjuk, hogy az
állítólagos 75 %-os túlélési esélyünk ennek a zárt rendszerű hátizsáknak a
használatával 97 %-ra nő (ABS rendszerű légzsákos lavinamentő hátizsák
tényleges használatával, valódi lavinában mért szám). Ennek az eszköznek a
célja, hogy lavinába kerülve a felszínen maradjunk. Történetünk a múlt
században kezdődött, amikor 1985-ben megkezdődött ennek a légzsákkal ellátott
hátizsáknak a tömeggyártása. Az ún. ABS rendszerű légzsákos lavinamentő hátizsákok
piacát nagy tapasztalattal rendelkező cégek uralják, amelyek az utóbbi években
a megnövekedett igényeknek megfelelően növelték termelésüket.
A
különböző gyártók termékei csak részletekben különböznek egymástól, de
természetesen nagyon fontos szempont a megbízható működés. Ennek az írásnak nem
az a célja, hogy ezeket a termékeket összehasonlítsa, inkább szeretnénk
megmagyarázni az olvasónak, egyáltalán hogyan működnek ezek a hátizsákok,
milyen fizikai törvények alapján marad az emberi test a hó felszínén.
Minden
légzsákos hátizsák működése két fizikai törvényen alapul:
A
felhajtóerő elve – a légzsákok felfújódásának köszönhetően jelentősen megnő
testünk térfogata, miközben testsúlyunk nem gyarapodik, ezáltal a körülöttünk
lévő hó tömegétől függően nő a felhajtóerő.
A
fordított szegregáció elve – természetes folyamat, hogy a szilárd anyagok
alkotta keverékekben a nehezebb részecskék kerülnek a keverék aljára, a nagyobb
részecskék pedig (pl. mi a légzsákkal) a felső rétegben maradnak.
Amint
látható, mindkét jelenség egyfajta mozgás közben alakulhat ki. A lavina is úgy
viselkedik, mint a folyadék, amelyben a vitorla mindig a felszínre kerül. Az
előzőeket összefoglalva látható, hogy ha elsodor minket egy lavina, a rendszer
jól működik, ha viszont ránk szakad egy lavina, akkor kisebb az esély a
menekülésre.
Mi okozza
a tömegnövekedést? Nem más, mint a gáztartály, amely (márkától függően) teljes egészében
(egy vagy két részben, utóbbiak állítólag jobbak és megbízhatóbbak), vagy pedig
részben kitölti a hátizsákot.
Milyen
hátizsákot válasszunk? Természetesen szolid, az igényeinknek megfelelő
kamrakapacitással ellátottat keressünk (vannak olyanok is, amelyek kivehető
légzsákkal vannak ellátva).
Mekkora
legyen a légzsák űrtartalma? Legalább 150 liter, mert pl. száraz deszkalavinába
kerülve csak ebben az esetben lesz meg a pozitív felhajtóerő.
Ez a
rendszer csak egyszer használatos? Nem, sőt akár egy túra alkalmával is
annyiszor fel tudjuk használni, ahány palack gáz áll rendelkezésünkre. Némelyik
palack önmagát is képes újratölteni levegővel, vagy ellenőrzött körülmények
között tölthetjük újra nitrogénnel.
A svájci
Davosban működő Lavina Intézet által gyártóktól függetlenül összegyűjtött
kérdőívének adatai alapján ismerjük az eszköz hatékonyságát, amelyek több mint
200 regisztrált lavina során lettek tesztelve.
Szintén
fontos dolog ezeknek a hátizsákoknak a megfelelő használata. Lavinába kerülve
általában igyekszünk megszabadulni a nehéz hátizsákoktól, a légzsákos hátizsák
használatával éppen arra kell törekedni, hogy a lavina nehogy leszakítsa rólunk
ezt a mentőeszközt, ami képes megvédeni minket. Lavinaveszélyes területre lépve
a kioldó kábel megfelelő csatlakoztatásával élesíteni kell a rendszert, nem
megfeledkezve arról sem, hogy még a túra előtt el kell sajátítani a palack
megfelelő csatlakoztatását a kioldó kábelhez és a nyomás alatt lévő csőhöz.
Ahhoz, hogy a veszélyes területen megfelelő módon használni tudjuk a rendszert,
a síbotok vagy a jégcsákány pántjait csatoljuk le csuklónkról, amelyek lavinába
kerülve szinte lehorgonyoznak minket, megakadályozva abban, hogy meghúzzuk a
lavinamentő hátizsák fogantyúját. A legújabb technológiák felhasználásával
készült lavinamentő hátizsákok már azt is lehetővé teszik, hogy a lavinába
került társunktól akár 500 méter távolságra is működésbe tudjuk hozni életmentő
hátizsákját. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy a lavinán kívülről élesítsük a
légzsákos hátizsákot, amennyiben annak viselője fizikailag nem képes erre
(beszorult a keze), vagy pedig lavinába kerülve pánikba esik (a hegyivezetők
tapasztalatai alapján elég gyakran ez történik).
Az ABS
rendszerű légzsákos lavinamentő hátizsákok árával nincs értelme itt hosszasan
foglalkozni, mert a cikket elolvasva bárki két kattintással megtalálhatja a
legfrissebb árakat a termék forgalmazóinak honlapján. Arról se feledkezzünk
meg, hogy pl. Zakopane jobb sportboltjaiban bérelhetünk is ilyen hátizsákot,
bár itt az olcsóság mellet bizonyosan kérnek tőlünk kauciót.
Végül egy
figyelmeztetés: ezt a rendszert azért fejlesztették ki, hogy segítsen azoknak,
akik önhibájukon kívül bajba jutottaknak, vagy helytelenül választottak
útvonalat, és nem azért, hogy egyesek adrenalinfokozásra használják. Soha nem
tudhatjuk, a hátizsák adrenalinfokozó használata közben mikor indítunk el egy
valódi lavinát, melyben a teszt akár halálos is lehet.
