A Tátra-csúcs - a legszebb a Tátrában Hír

Nagy Árpád
Nagy Árpád
2011/11/08
Hirdetés
A Tátra-csúcs (fotó: Andrej Vida)
Egy szlovák hegymászó, Andrej Vida blogjában jelent meg az alábbi túraleírás az egyik legimpozánsabb tátrai hegycsúcs, a Csorbai-tó panorámáját uraló Tátra-csúcs megmászásáról. Az alábbiakban az útleírás lefordított változata olvasható, az út során készült fotók pedig a szerző blogjában tekinthetők meg.
Még ha nem is mindenki gondolja így, de a Tátra-csúcs szimmetrikus, kétormú csúcsa az egyik legimpozánsabb és legfotogénebb csúcs a Tátrában. Tökéletességét még inkább biztosítják két oldalról hozzásimuló mellékcsúcsai, a Róth Márton-csúcs és a Déchy-csúcs. A Csorbai-tó körül sétálva ez a négyágú korona uralja a látóhatárt, ez a kép minden bizonnyal sok otthoni fotóalbum dísze. De tudják-e azt, hogy néz ki a Tátra és környéke a Tátra-csúcsról?
Reggel 4.00 óra, megszólal az ébresztő, és mi egy szép túra napra ébredünk. Javaslatomra kora reggel talpon vagyunk, így talán sikerül elkapnunk a napfelkeltét. Ez viszont azt jelenti, hogy az első lépéseket a Poprádi-tótól az Omladék-völgy felé fejlámpával tesszük meg. Még néhány tíz méter az Omladék-völgyi-torony alatt, és hirtelen ott magasodik előttünk úticélunk, melyet részben megvilágít a felkelő nap.
Az éjszaka lassan nappallá alakul át, mi pedig haladunk tovább a Sárkány-tavi-nyereg felé. Néhány pillanat múlva örömmel fogadjuk az első napsugarakat, melyek kicsit felmelegítenek minket. Napsugarak világítják meg a Sárkány-tavak vizében tükröződő Sárkány-tavi-gerincet, és pompás kilátás nyílik a Menguszfalvi-völgyre.
A Sárkány-tavi-nyeregből a Tátra-csúcs központi vályúja felé vesszük az irányt. Néhány méterrel a cél előtt, a délkeleti orom alatt áttraverzálunk egy kiugró párkányon, és várjuk a napsütést. Fogalmam sincs, hogyan, de a következő pillanatban már a csúcson ülünk, kortyoljuk a teát, és élvezzük a kilátást a Rejtett-völgyre és a Bélai-Tátrára. Mögöttünk az északnyugati orom, a kereszttel.
Miután a hátizsákokból feltöltöttük magunkat energiával, átvágunk. De előbb meg kell találnunk a néhány méterrel alattunk fekvő vályúba vezető utat, hogy aztán ismét felfelé mászhassunk. Az út következő szakaszát egymást biztosítva tesszük meg, és már látjuk is a csúcskönyvet és a csúcson álló keresztet. Leülünk egy szélcsendes helyen, iszunk egy teát, és fotózunk. Látom a Krivánt, de páratlan a kilátás a Jég-völgyi-, a Lomnici- és a Gerlachfalvi-csúcsra. Azt mondom magamban, megérte!
Mivel van még időnk, és az időjárás is kitűnő, így a lemenetelre a Hunfalvy-hágó felé vezető utat választjuk. Ez az útvonal a Kakas-csorba nyílásáig szinte végig erősen kitett úton vezet. A csorba alatt van egy kémény, amely meglepetésemre láncokkal jól biztosított. Ennél is jobban tetszett a Hunfalvy-völgyi menedékházra nyíló kilátás, ami ekkor még mélyen alattunk volt látható. Lelki szemeink előtt láttuk a menedékházban ránk váró terített asztalt, amitől új erőre kaptunk, és bátrabban lépkedtünk lefelé. A Hunfalvy-hágóban egy pillanatig haboztunk, felmenjünk-e a Tengerszem-csúcsra, de végül is máskorra halasztottuk.
A menedékház alatt ismét megmosolyogtuk a hírhedt „Szabad Tengerszem-csúcs Királyság” feliratú táblát, és hosszasan kiélveztük a Békás-tavakra nyíló kilátást. Ezután a piros, majd a kék jelzésen értük el a turisták tömegeitől hangos Poprádi-tavat. Nos, ennyi a történet – valahogy így láttam ezt a napot a Tátrában a fényképezőgépem keresőjén keresztül.
Ui: Külön köszönet magam és a család nevében az egy személyben barát és hegyi vezető Tibornak. Máskor is mutassa meg nekünk a Tátra szépségeit úgy, ahogy csak ő tudja… Próbálja ki Ön is…
Hirdetés
Hirdetés