2022. május 11., szerda

Téli zárlat a Tátrában – mi az oka, miért fontos?

Sok turista vágyik arra, hogy megmássza egyik kedvenc tátrai csúcsát, ahonnan szép kilátás nyílik a környező hófödte hegycsúcsokra. A bátrabb kalandorok feleslegesnek és indokolatlannak tartják a november 1-től június 14-ig tartó zárlatot, és a szigorú tiltás ellenére nekivágnak egy ilyen téli túrának. Mi a téli zárlat valódi oka és miért fontos ez?
 
A zergék szaporodása
A nyári turistaszezon után nem csak a hegyeknek van szükségük pihenésre, hanem a hegyek lakóinak is. Már októberben megkezdődik a zergék párzása, amely novemberben tetőzik és decemberig tart. A zergék az ivarzás időszakában csordákat alkotnak, melyekben a hímek egymással harcolnak az elsőségért. A küzdelem során az ember jelenléte a hímeket hirtelen, pánikszerű menekülésre késztetheti. Eközben olyan, az ember számára elérhetetlen helyekre szökkennek, ahonnan a megzavart állatok lezuhanhatnak, amely akár végzetes is lehet számukra.
Sikeres párzás esetén megkezdődik a vemhesség, amely körülbelül 160 napig tart. A fiatal zergék májusban vagy júniusban jönnek világra, és születésük után szinte azonnal követni kezdik anyjukat. A kölykökkel élő nőstények más nőstényekkel alkotnak csoportokat, melyekkel a turisták is találkozhatnak a nyári szezonban.
A téli zárlat és a téli álom – a mormota
A téli zárlat a zerge mellett a Tátra egy másik szimbóluma, a tátrai mormota védelmét is szolgálja. A mormoták már szeptember végén készülnek a téli álomra. A hőmérséklet csökkenésével csökken az aktivitásuk, és fokozatosan betömik az odúikban lévő lyukakat. Már október elején téli álomba merülnek, amely 6-7 hónapig tart. Az első egyedek áprilisban ébrednek fel, és nem sokkal ébredésüket követően megkezdődik a párzási időszak. A párzás előtt a hímek megküzdenek egymással, ennek során a hátsó lábukra állnak, és megpróbálják a másik hímet a földre lökni. A sikeres párzást és a kb. 30 napig tartó vemhességet követően megszületnek a kicsinyek, akik életét elsősorban a ragadozók, közülük is főként a hiúz és a szirti sas veszélyezteti. A fiatalok pusztulása és a mormoták számának csökkenése az emberi tevékenységgel is összefügg, melyet különösen áprilisban, májusban és júniusban a lehető legkisebb mértékűre kell csökkenteni.
 
A ragadozók és életterük
A téli zárlat a ragadozó fajok, például a hiúz és a farkas védelme szempontjából is fontos. Mindkét faj önmaga által körülhatárolt területe vadászik. Ha az ember vadászat közben megzavarja őket, a ragadozók zsákmányukat hátrahagyva elmenekülnek. Ez a jelenség különösen télen válhat végzetessé, amikor jóval nehezebb a vadászat. Amennyiben ezek a ragadozók elpusztulnak, a terület nagyon lassan töltődik fel ismét fiatal, más területekről idevándorló egyedekkel. Jelenleg mindkét faj nagyon ritka a Tátrában, és fokozott védelemre van szükségük.
 
Éhes ébredés
A téli tilalom a barnamedve védelmére is vonatkozik. A hőmérséklet függvényében a medvék téli álomba merülnek, amely addig tart, amíg az időjárás újra felmelegszik. Ez általában április-májusban történik, de napjaink változékony időjárása mellett erre korábban is sor kerülhet. Az egyedek ekkor előbújnak odújukból, és az alacsonyabban fekvő területekre vándorolnak, ahol növényi hajtásokat találnak. Ezekben a napokban táplálékszerzés céljából nagy távolságokat tesznek meg, miközben a túraútvonalak közelébe juthatnak. Ezért fontos, hogy a kijelölt területeken korlátozzuk az emberi mozgást, mivel az ilyen találkozások elriasztják a medvéket.
 
Szárnyas ragadozók
A Tátra számos veszélyeztetett madárnak is otthont ad. Az első tavaszi hónapokban a ragadozó madarak – melyek közül a szirti sas a legritkábban előforduló faj a Tátrában – lerakják tojásaikat. Ez a faj rendkívül félénk és kerüli az ember társaságát. A vadászati körülmények változása és az ember jelenléte ma is nagy hatással van a szirti sas helyzetére. A ragadozó madár tojásai március, április és május folyamán kelnek ki. Az ember jelenléte ebben az időszakban arra késztetheti a nőstényt, hogy elhagyja a fészkét, ami a fiókák pusztulásához vezet. Ezért fontos elkerülni, hogy az emberek hozzáférjenek a sasok vagy más madárfajok fészkéhez, a téli zárlat tehát az ilyen fajok egyedei számára is védelmet nyújt.
 
Mi a helyzet a növényekkel?
Az állatok védelme mellett a téli zárlat a növények védelmét is szolgálja. A legritkább fajok némelyike elsősorban a magasabban fekvő területeken található, melyeken számos túraútvonal halad keresztül. Ez is az egyik oka annak, hogy nagymértékben korlátozott az emberek mozgása a magasabban fekvő területeken.
 
Lavinaveszély
Végül, de nem utolsósorban a téli zárlat az emberi élet védelme szempontjából is fontos, amelyet télen a gyakori lavinák fenyegetnek. Ebben az összefüggésben ki kell emelni a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) munkáját, és törekedni kell munkájuk megkönnyítésére. Ezt különösen a TANAP szabályainak tiszteletben tartásával és a Tátrában élő minden életforma tiszteletben tartásával tehetjük meg. A téli zárlat a hegységben élő valamennyi élőlény számára fontos, ezért ne feledjük, nem mi vagyunk a hegyek egyetlen látogatói. A Tátra számos állat- és növényfajnak is otthont ad, ezért kötelességünk tiszteletben tartani az élethez való jogukat.
Forrás és fotó: https://www.hikemates.com

3 megjegyzés:

  1. Nagyon jó ez a cikk, csak éppen arra nem ad választ, hogy a lengyel állatok, ellentétben a csehszlovákokkal miért bírják bírják jobban a gyűrődést. Vagy nem ugyanarról a hegyről beszélünk?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Fogalmazzunk inkább úgy, hogy a lengyelek nem kímélik a Lengyel Tátra állatvilágát.:(

      Törlés
  2. A lengyel állatok kisebb területen, sokkal több turistától háborgatva már előrébb tartanak az evolúcióban.

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...