A
zergék szaporodása
A nyári
turistaszezon után nem csak a hegyeknek van szükségük pihenésre, hanem a hegyek
lakóinak is. Már októberben megkezdődik a zergék párzása, amely novemberben
tetőzik és decemberig tart. A zergék az ivarzás időszakában csordákat alkotnak,
melyekben a hímek egymással harcolnak az elsőségért. A küzdelem során az ember
jelenléte a hímeket hirtelen, pánikszerű menekülésre késztetheti. Eközben olyan,
az ember számára elérhetetlen helyekre szökkennek, ahonnan a megzavart állatok lezuhanhatnak,
amely akár végzetes is lehet számukra.
Sikeres
párzás esetén megkezdődik a vemhesség, amely körülbelül 160 napig tart. A
fiatal zergék májusban vagy júniusban jönnek világra, és születésük után szinte
azonnal követni kezdik anyjukat. A kölykökkel élő nőstények más nőstényekkel
alkotnak csoportokat, melyekkel a turisták is találkozhatnak a nyári szezonban.
A téli
zárlat és a téli álom – a mormota A téli
zárlat a zerge mellett a Tátra egy másik szimbóluma, a tátrai mormota védelmét
is szolgálja. A mormoták már szeptember végén készülnek a téli álomra. A
hőmérséklet csökkenésével csökken az aktivitásuk, és fokozatosan betömik az
odúikban lévő lyukakat. Már október elején téli álomba merülnek, amely 6-7
hónapig tart. Az első egyedek áprilisban ébrednek fel, és nem sokkal
ébredésüket követően megkezdődik a párzási időszak. A párzás előtt a hímek megküzdenek
egymással, ennek során a hátsó lábukra állnak, és megpróbálják a másik hímet a
földre lökni. A sikeres párzást és a kb. 30 napig tartó vemhességet követően megszületnek
a kicsinyek, akik életét elsősorban a ragadozók, közülük is főként a hiúz és a szirti
sas veszélyezteti. A fiatalok pusztulása és a mormoták számának csökkenése az
emberi tevékenységgel is összefügg, melyet különösen áprilisban, májusban és
júniusban a lehető legkisebb mértékűre kell csökkenteni.
A ragadozók
és életterük
A téli
zárlat a ragadozó fajok, például a hiúz és a farkas védelme szempontjából is
fontos. Mindkét faj önmaga által körülhatárolt területe vadászik. Ha az ember vadászat
közben megzavarja őket, a ragadozók zsákmányukat hátrahagyva elmenekülnek. Ez a
jelenség különösen télen válhat végzetessé, amikor jóval nehezebb a vadászat. Amennyiben
ezek a ragadozók elpusztulnak, a terület nagyon lassan töltődik fel ismét fiatal,
más területekről idevándorló egyedekkel. Jelenleg mindkét faj nagyon ritka a
Tátrában, és fokozott védelemre van szükségük.
Éhes
ébredés
A téli
tilalom a barnamedve védelmére is vonatkozik. A hőmérséklet függvényében a medvék
téli álomba merülnek, amely addig tart, amíg az időjárás újra felmelegszik. Ez általában
április-májusban történik, de napjaink változékony időjárása mellett erre korábban
is sor kerülhet. Az egyedek ekkor előbújnak odújukból, és az alacsonyabban
fekvő területekre vándorolnak, ahol növényi hajtásokat találnak. Ezekben a
napokban táplálékszerzés céljából nagy távolságokat tesznek meg, miközben a túraútvonalak
közelébe juthatnak. Ezért fontos, hogy a kijelölt területeken korlátozzuk az
emberi mozgást, mivel az ilyen találkozások elriasztják a medvéket.
A
Tátra számos veszélyeztetett madárnak is otthont ad. Az első tavaszi hónapokban
a ragadozó madarak – melyek közül a szirti sas a legritkábban előforduló faj a
Tátrában – lerakják tojásaikat. Ez a faj rendkívül félénk és kerüli az ember
társaságát. A vadászati körülmények változása és az ember jelenléte ma is nagy
hatással van a szirti sas helyzetére. A ragadozó madár tojásai március, április
és május folyamán kelnek ki. Az ember jelenléte ebben az időszakban arra késztetheti
a nőstényt, hogy elhagyja a fészkét, ami a fiókák pusztulásához vezet. Ezért fontos
elkerülni, hogy az emberek hozzáférjenek a sasok vagy más madárfajok fészkéhez,
a téli zárlat tehát az ilyen fajok egyedei számára is védelmet nyújt.
Mi a
helyzet a növényekkel?
Az
állatok védelme mellett a téli zárlat a növények védelmét is szolgálja. A
legritkább fajok némelyike elsősorban a magasabban fekvő területeken található,
melyeken számos túraútvonal halad keresztül. Ez is az egyik oka annak, hogy nagymértékben
korlátozott az emberek mozgása a magasabban fekvő területeken.
Lavinaveszély
Végül,
de nem utolsósorban a téli zárlat az emberi élet védelme szempontjából is
fontos, amelyet télen a gyakori lavinák fenyegetnek. Ebben az összefüggésben ki
kell emelni a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) munkáját, és törekedni kell munkájuk megkönnyítésére.
Ezt különösen a TANAP szabályainak tiszteletben tartásával és a Tátrában élő
minden életforma tiszteletben tartásával tehetjük meg. A téli zárlat a
hegységben élő valamennyi élőlény számára fontos, ezért ne feledjük, nem mi
vagyunk a hegyek egyetlen látogatói. A Tátra számos állat- és növényfajnak is
otthont ad, ezért kötelességünk tiszteletben tartani az élethez való jogukat.
