65
évvel ezelőtt, 1955. február 23-án vette kezdetét a Magas-Tátra főgerincének
első téli csoportos végigjárása, amely a Liliom-hágótól (Ľaliové sedlo) a
Kopa-hágóig (Kopské sedlo) tartott. Ez volt a főgerinc harmadik téli
bejárása, amely abban az időben szokatlanul nagy médiafigyelem mellett zajlott.
A téli főgerinc 1955. február 23-án Ótátrafüreden kezdődött, ahonnan a
résztvevők Arno Puškáš vezetésével (aki nem volt a mászócsapat tagja) – Ivan
Kluvánek (28 éves), František Kele (19 éves), Ivan Lehotský (23 éves), Ján
Vozatár, Milan Mereš (22 éves) és Jozef Psotka (20 éves) – Poprádon,
Liptóújváron és Perbenyén keresztül jutottak el Podbanszkóra (Podbanské). A
főgerinc végigjárás alatt bőven volt lehetőségük megtapasztalni a tátrai időjárás
változatosságát. Néhány nappal később két fotós csatlakozott a csoporthoz, Vladimír
Koštial és Miloš Brix a külvilág felé igyekeztek bemutatni a mászás részleteit.
A
csoport 1955. március 5-én 17 óra 25 perckor érkezett meg a Kopa-hágóba, majd
az egykori Késmárki menedékház (Kežmarská chata) előtt barátok, orvosok és
újságírók vártak rájuk. A mászás résztvevőinek érzéseit, benyomásait a
Csehszlovák Rádió élő adásban közvetítette a rádióhallgatók felé. A főgerinc
téli csoportos bejárásával a mászók nagy álma teljesült, a bejárásnak
köszönhetően pedig az akkoriban nem túl ismert hegymászás egyre népszerűbbé és
érthetőbbé vált a laikusok számára is.
A
Magas-Tátra főgerincének első magyar téli megmászása 1983. március 13-21 között történt, erre a Kopa-hágó –
Liliom-hágó útvonalon került sor, alpesi stílusban, völgycsoport nélkül. A mászást
Dékány Péter, Fodor Zoltán és Vörös
László hajtotta végre, Jankovics László és Szendrő Szabolcs az első mászónapon
feladta. A mászóknak nem volt depójuk és segédcsapatuk. Nyolcszor bivakoltak a
gerincen, március 19-én a nagy köd miatt egy napot vesztegeltek a
Középső-Menguszfalvi-csúcs déli oldalán. A hátizsákok tömege kezdetben 20 kg
volt, egy sátrat vittek magukkal. Az élelmiszerük kevésnek bizonyult, utolsó
napra már csak három szelet szalámi és két kalciumtabletta maradt.
Megjelent erről egy könyv magyarul is. "Rudo Moric: A magas Tátra ormain" címmel, 1958-ban. Érdekes olvasmány, mai szemmel persze kicsit furcsa. Pl. menekülés a lengyel határőrök elől, mert nem volt engedélyük átlépni Lengyelországba ( a főgerinc egy része országhatár). ha jól emlékszem Psotkát az orvosok útközben kivették a csapatból. A magyar mászásról Cinó mondott érdekes dolgokat. Szinte alig biztosítottak. Magyar téli átmászás talán azóta sem volt.
VálaszTörlés