A mikrowyprawy.com.pl lengyel oldal munkatársa Grzegorz Leśniewskit, az egyik legismertebb lengyel természetfotóst kérdezte arról, hogyan viselkednek a vadon élő állatok, mi történik ősszel a hegyekben, és mit tegyünk, ha őszi túránk közben medvével találkozunk.
Mikrowyprawy: Mi történik ősszel a Bieszczady-hegységben?
Grzegorz Leśniewski: A vadon élő állatok lassan készülnek életük legnehezebb időszakára, a télre. A medvék ilyenkor nagyon intenzíven táplálkoznak. Ha „bükkmakk év” van, akkor a bükkösökben, magasan a hegyekben, ha „gyümölcs év” van, akkor behatolnak a vadon termő gyümölcsösökbe. Ebben az évben jó a termés, az erdészek azt mondják, 40 éve nem volt ilyen gazdag a vadon termő alma-, szilva- és körtetermés, ami azt jelenti, hogy a medvék idén ősszel elsősorban a völgyekben tartózkodnak.
Milyen gyakran találkozhatunk az erdőben farkassal, hiúzzal vagy éppen medvével?
Túra közben nagyon ritkán. A Bieszczady-hegységben évente több százezer turista fordul meg, de csak néhányuknak sikerül megpillantani ezeket az állatokat. Én magam is akkor tudtam először megfigyelni egy medvét, miután már 2 éve dolgoztam az erdőben. De ez sem véletlen találkozás volt, tudtam, hogy esténként kijönnek a vadászterületre, ahol a vaddisznókat etetik, és én ott vártam őket.
A Tátrával ellentétben a Bieszczady-hegységben élő medvék nem az erdő felső határa felett, a nyílt téren élnek, itt elsősorban a völgyekben, az erdő felső határa alatt mozognak. Csak nagyon ritkán, és akkor is csak éjszaka mennek fel a hegyi legelőkre, éppen ezért ebben a hegységben leginkább csak a nyomaikkal találkozunk: lábnyomokkal, a fák letörött gallyaival, az általuk elejtett állatok maradványaival, és a fákon hagyott karmolás nyomok jelzik területük határait.
Hogyan viselkedik egy medve, ha érzékel, vagy meglát egy embert?
Elmenekül. A medve akár több száz méterről is érzékelheti az embert. Ha egy csoport mozog a hegyen, és a medve időben érzékeli az illatukat vagy hangjukat, akkor az állatnak van ideje időben visszavonulni. De ha pl. a kölykeivel együtt lévő nőstény hirtelen észleli az embert, a kölyköket védve először megpróbálja elijeszteni az embert, és ha ez nem működik, akkor támadhat. De ez nagyon ritkán fordul elő.
Medvével történő találkozást évente 1-2 alkalommal jegyeztek fel. Ezek 95 %-a kora tavasszal történt, ennek érintettjei főleg agancsgyűjtők. Ezek mindenhová elmennek az agancsokért, ahová csak tudnak, az öreg és fiatal erdőkbe is, így oda is, ahol a medvék téli álmukat alusszák, vagy egyszerűen csak a pihenőhelyükre. Teszik ezt szándékosan, és tudatos kockázatvállalással. Ilyen helyeken történnek a balesetek. De ezt hivatalosan nem ismerik el, mert az agancsgyűjtés illegális tevékenység, ezért azt mondják, hogy gombszedés vagy erdei munka közben érte őket baleset.
Mi a teendő, ha medvével találkozunk?
A legjobb semmit sem tenni, a medve fogja eldönteni, mit fog tenni. Ne emeljük fel a kezünket, ne kiabáljunk, álljunk meg, nézelődjünk, és ennyi. A medve valószínűleg el fog futni, ha többen vagyunk egy csoportban, akkor annál gyorsabban. Az Európában élő medvék nem vadásznak emberre. A Bieszczady-hegységben nagyobb a valószínűsége annak, hogy belénk csap egy villám, vagy ránk zuhan egy fa, mint hogy életünket veszítsük egy medvetámadásban. Errefelé nem grizzly medvék élnek, ezek a medvék az embert nem tekintik prédának. Európában 100 éve egyetlen haláleset sem történt medvetámadás következtében. Tudjuk, hogy a Tátrában minden évben többen is életüket veszítik, de nem medvetámadás miatt.
Grzegorz Leśniewski – természetvédő és az egyik legjobb természetfotós Lengyelországban, 20 éve fotóz vadon élő állatokat, 10 éve dolgozik a Bieszczady-hegységben. 2005-ben az „ÉV fotósa” Lengyelországban, 2009-2014 között a National Geographic Polska fotóversenyének zsűritagja.
