2018. október 24., szerda

A szúkatasztrófa nagyságrendekkel rosszabb, mint gondolták


Az erdészeti szakemberek szerint a Szlovákiában tapasztalható szúkatasztrófa egyre veszélyesebb méreteket ölt. A szú által elpusztított fák maradványainak eltávolítása az erdészek szerint nagyon nehéz feladat, a rovarok elterjedésével viszont a jelenleg még egészséges erdők is egyre nagyobb veszélyben vannak.
„Az utóbbi hónapokban a betűzőszú (Ips typographus) soha nem látott növekedését tapasztaltuk Szlovákia valamennyi fenyvesében. A helyzet aggasztóan romlott azokban a régiókban is, ahol eddig kielégítő volt a fenyőfák egészségi állapota. Emiatt 2018-ban várhatóan jelentős mértékben nő a kártevők által megtámadott faállomány mértéke, amely így előreláthatólag az eddigi legmagasabb lesz a rendszeres nyilvántartások bevezetése óta eltelt időszakban, valószínűleg meghaladja majd a 4 millió köbmétert. A szélviharok, a védett területek kezelésének korlátozása, a nem megfelelően alkalmazott erdővédelem és növényhigiénia, a szárazság és a hőmérséklet emelkedés mind hozzájárulnak a kártevő rovarok elterjedéséhez, legyen szó akár lucfenyőről, akár erdeifenyőről” – mondta el az Erdővédelmi Szolgálat szakembere.

„A kártevő rovarok elleni védekezés, illetve a megelőzés csak a következetes növényi higiénia betartásával lehetséges, amely elsősorban az úgynevezett aktívan fertőzött fa eltávolítását jelenti. A fakitermelés után a maradványok eltávolításának mellőzése a kártevő rovarok elszaporodásának a forrása lehet” – mondta egy másik szakember. „A kitermelés utáni hátrahagyott maradványokban, vagyis a gallyakban és a fák koronájában, melyet a fakitermelést követően az erdőben hagynak, kitűnő táptalaj a kártevők megújulásához, ezekben fejlődnek ki a szúbogarak új generációi, melyek megszállják a környező élő fákat” – tette hozzá. Ezért lenne fontos az erdőgazdálkodás során a fakitermelés utáni maradványok eltávolítása, amely szerves része a növényi higiéniának.
A maradványok eltávolítása kémiai vagy mechanikus módon történhet. A kémiai kármentesítés valószínűleg nem lesz elé hatékony, ráadásul ez a 3. szinten védett területeken, vagyis a nemzeti parkokban csak a természetvédelmi hatóságok beleegyezésével végezhető, amely katasztrófahelyzetben nem jelent megoldást a kialakult helyzetre. Emiatt aztán a mechanikus kármentesítés elengedhetetlennek és hatékonyabbnak tűnik, mint a kémiai. „A fakitermelést követően a maradványok mechanikai eltávolítása az égetéstől a forgácsolásig terjedhet. Mivel az égetés csak megfelelő időjárási viszonyok között végezhető, ezért a forgácsolás és a forgácsolási hulladék eltávolítása sokszor az egyetlen hatékony módszer a kártevők által megtámadott fák maradványainak eltávolítására, és így az erdő gyógyulásának elősegítésére. A fakitermelést követő forgácsolás 100 %-os hatékonysággal elpusztítja a kártevőket” – mondta a szakember.
„A tűlevelű erdőket pusztító kártevők elszaporodása tekintetében hasonló a helyzet Csehországban, Németország déli részén, Lengyelországban és Ausztriában is. Ugyancsak hasonlóak ennek az állapotnak az okai is – a szárazság, a magas hőmérséklet, melyet a természeti katasztrófák számának gyors ütemű növekedése követ. A természeti katasztrófák maradványait a kártevők kifejlődését megelőzően fel kellene dolgozni, amelyet ennek figyelembe vételével kb. két hónap alatt be kellene fejezni. Az 5. szinten védett területekről történő bármilyen hulladék eltávolítása viszont ellentétes az erdővédelemnek a kártevőkkel kapcsolatos alapelveivel. A forgácsolás utáni hulladék értékesítése iránti kereslet jelentős mértékben hozzájárulhat a növényi higiénia helyreállításához, és az erdő egészségének megőrzéséhez. Ellenkező esetben, a fakitermelés után a hulladék helyben hagyása következtében a helyzet drámaian romolhat” – fejezte be mondandóját a szakember.
Forrás: https://spravy.pravda.sk; Fotó: forestportal.sk

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...